Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 30 (144. szám) - Egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - JÁVOR BENEDEK (LMP):
5591 JÁVOR BENEDEK (LMP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság 1991. április 13án hozott egy határozatot, a 15/1991. számú határozatát, amelyben a személyi szám használatával kapcsolat os állásfoglalását tette nyilvánossá. Ebben az állásfoglalásban az Alkotmánybíróság úgy fogalmaz, hogy az alkotmány 59. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántit ok és a személyes adatok védelméhez való jog. Az Alkotmánybíróság a 20/1990. Abhatározat szerinti eddigi gyakorlatát folytatva a személyes adatok védelméhez való jogot nem hagyományos védelmi jogként értelmezi, hanem annak aktív oldalát is figyelembe véve információs önrendelkezési jogként. Az alkotmány 59. §ában biztosított személyes adatok védelméhez való jognak eszerint az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felha sználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad, mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatá t. A későbbiekben így folytatja a határozat: Bármilyen jogszabály, amely - az alkalmazott eljárásra tekintet nélkül - személyes adat felvételéről, gyűjtéséről, tárolásáról, rendezéséről, továbbadásáról, nyilvánosságra hozásáról, megváltoztatásáról, a továb bi felhasználás megakadályozásáról, az adatból új információ előállításáról, vagy akármilyen más módon történő felhasználásáról rendelkezik, csak akkor felel meg az Alkotmány 59. §ának, ha garanciákat tartalmaz arra nézve, hogy az érintett személy az adat útját a feldolgozás során követni és jogait érvényesíteni tudja. Az erre szolgáló jogintézményeknek tehát biztosítaniuk kell az érintett beleegyezését a feldolgozásba, illetve pontos garanciákat kell tartalmazniuk azokra a kivételes esetekre nézve, amikor az adatfeldolgozás az érintett beleegyezése, esetleg tudta nélkül történhet. E garanciális jogintézményeknek továbbá - az ellenőrizhetőség érdekében is - objektív korlátok közé kell szorítaniuk az adat útját. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért olvasom föl e zt a határozatot, mert szemmel láthatólag önök tökéletesen megfeledkeztek az Alkotmánybíróság ’91es határozatáról. Teljesen világos, hogy az a határozat, amely a személyi szám általános körű használatát Magyarországon megtiltotta, arra való hivatkozással, hogy ez módot teremt arra, hogy az állampolgárok különböző adatbázisokban nyilvántartott adatait összekössék egymással, egységesen kezeljék, és ezáltal olyan információk birtokába juthasson az adatkezelő, amelyre nincs alkotmányos és törvényes felhatalmaz ása, enélkül a magyar demokratikus jogállam kialakulása nem történt volna meg. Ez az alkotmánybírósági döntés az egyik legfontosabb lépés volt abban a folyamatban, amelynek eredményeképpen létrejött az az európai demokratikus Magyar Köztársaság, amelynek a végnapjait éljük. Az a törvény, amit önök most beterjesztettek erre a szupertitkosszolgálatra vonatkozóan, lényegében ezeknek a garanciális szabályoknak a felrúgását jelenti. Azon garanciális jogszabályok felrúgását, amelyeket a Sólyom László vezette Alk otmánybíróság a 90es években az adatnyilvánossággal, illetve a személyes adatokkal kapcsolatos önrendelkezésre vonatkozóan kimondott. Ezt önök sem gondolhatják komolyan, hogy Magyarország 1991 után vissza kíván térni, vissza kíván lépni a rendszerváltás e lőtti adathasználati, adatkezelési, adatfelvételi gyakorlathoz, olyan széles jogköröket biztosítva egy garanciális elemekkel nem kellőképpen korlátozott intézmény számára, amely alapvetően sérti az állampolgárok alkotmányos jogait. Ez a törvény, ha ebben a formában elfogadásra kerül, az egész rendszerváltás jogállami forradalmának a felrúgását jelenti. Ez a törvény szégyen az egész országra nézve, nem csak az önök, nem csak a kormány számára, az egész országra nézve, hogy ilyen mértékű visszalépés lehetsége s Magyarországon az adatkezelés, a személyes adatok védelme tekintetében. Önök is tudják, hogy ezt a törvényt nem szabad elfogadni. Az önök frakciótársai is tudják, hogy ezt a törvényt így nem szabad elfogadni. Kövér László házelnök úr maga is tudja, hogy ezt a törvényt így nem szabad elfogadni, hiszen ő maga terjesztett be olyan módosító indítványokat, amelyek gyakorlatilag megszüntetik,
