Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 29 (143. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
5325 vagy nagyon kevés közösség maradhatott meg. Ezért gondolták úgy az egyeztetések során a politikai pártok, 97 százalékos többséggel ment át ez a t örvény, úgy gondolták, hogy a legszélesebbre tárjuk, és minden, ami Magyarország történetében kulturális örökségként felfogható, a legkisebb arányban részt vevő nemzetiségeket is emeljük be a törvénybe, és biztosítsuk azokat a kulturális autonómiához és ön azonossághoz való jogokat, amiket a ’93. évi törvény megalkotott. Látni kell azonban, hogy egyedülálló Európában, részben történelmi okok miatt, hogy ilyen nagy számú nemzetiség kérdését egy törvényben vagy azonos módon kelle ne tudni kezelni, holott részben történelmi sajátosságaik, részben nemzeti sajátosságaik, részben pedig számarányuk - külön kiemelném: a számarányuk - miatt nagyon különböző és nagy eltérések mutatkoznak ezen nemzetiségek között. És itt jött a törvény gyen gesége, amire az állami számvevőszéki jelentések, vagy a korábbi ombudsmani jelentés is rávilágít, illetőleg elemez, nevezetesen az, hogy ezekkel a számarányokkal vissza lehetett élni. Tehát amikor valamifajta kontrollrendszer beállítása szükséges, nem meg kérdőjelezve mindenkinek a jogát az önazonosságához, hanem hogy ezt ne visszaélésszerűen gyakorolják. Én azt gondolom, hogy a jelen törvénytervezet erre nemcsak kísérletet tesz, hanem azokat, amik ezekből a gyakorlati kérdésekből felmerültek, ezeket a kérd éseket próbálja kezelni. Éppen a korábbi jelentésekben olvashattuk azt, hogy elképzelhetetlen, hogy egy adott településen a statisztikai adatfelvételen, ami nem névvel történik, anonim módon történik, egy adott nemzetiséghez tartozónak senki nem vallja mag át, mégis amikor önkormányzati választások vannak, akkor abban a községben vagy abban a közösségben hirtelen megszaporodik a nemzetiségiek száma, és önkormányzatot alakíthatnak, holott korábban senki nem vallotta azon nemzetiséghez tartozónak magát. Tehát ahhoz, hogy egy törvény hatályosuljon és a valódi célját elérje, mindenki megelégedésére és mindenki összefogásával azt kell erősíteni, hogy valódi közösségek létezzenek, valódi közösségek jöjjenek létre, és ezzel a kulturális autonómiával élni, és ne viss zaélni lehessen. Tisztelt Képviselő Asszony! A problémám az, hogy önnek volt egy igaz mondata (Babák Mihály: Ne kényeztesse!) , ami úgy hangzott, hogy “nem vagyok szakembere a témának”, és ezt 28 perc alatt sikerült igazolnia. (18.20) Nevezetesen azt gondol om, hogy olyan kérdéseket kér számon, olyan kérdéseket kérdez meg, amit Európában senki nem tud. Ha tudnánk európai példát mondani arra, mint ahogy említettem Keleti Károlyt, említettem Konek Sándort, a XIX. századi statisztikusokat, ők sem tudtak megoldás t mondani, hogy milyen alapon lehet statisztikai adatfelvételt készíteni nemzetiségekről. Európában sem tud ilyen példát mondani, tudnánk amerikai példát mondani. Kétségtelen tény az, hogy valahogy mindenkinek, és a tisztesség kedvéért azt is meg kell jegy ezni, hogy ’93 óta, amióta léteznek a nemzetiségi önkormányzatok, a saját nemzetiségük érdekében döntő többségben - hangsúlyozom, döntő többségben - nagyon komoly munkát végeztek, és bocsánat, eredményekben mérhető, eredményekben kimutatható munkát lehet t alálni. Természetesen voltak visszaélések, és most engedtessék meg, nem tisztem egyegy nemzetiséget vagy egyegy problémát megjeleníteni, mert az emberi bűnök története az egy más kérdés, azonban amikor strukturálisan, amikor nagymértékben jelentkezik a v isszaélésszerű joggyakorlás, akkor természetesen a jogalkotónak kötelessége olyan eszközöket a rendelkezésére bocsátani - ilyen a névjegyzék felvétele, ilyen a statisztikai adatfelvétel, ilyen a népszámlálási adatok felvétele , ami ezt a kontrollrendszert erősítheti, mégpedig azon nemzetiségek javára és azon nemzetiségek erősítésére, akik tisztességesen, döntő többségben valódi nemzetiségi képviseletet látnak el, és valódi nemzetiségi módon erősítik azt. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy amikor a jogrendszer egészéről beszélünk, teljesen természetes, hogyha a nemzetiségi kulturális autonómia továbbfejlesztése, megteremtése, összhangba hozása az alaptörvénnyel, ez a törvényalkotói cél, akkor a politikai jogok gyakorlásáról egy másik törvénynek ke ll rendelkeznie, nevezetesen a választójogi törvénynek. Én azt gondolom, hogy úgy tűnik, ezekben a kérdésekben is megállapodás van, egyezség van, és annak a kérdésnek a
