Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 29 (143. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - JÁMBOR NÁNDOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
5293 A módosítások időszerűségét nem vitatjuk. A törvénynek alkalmasnak kell lennie a honvédséget érintő, hierarchikusan működő szolgálati és egyéb jogviszonyrendszer fenntartására és működtetésé re. Ezen belül meg kell feleljen a honi kihívásoknak, valamint a NATOtagságból eredő nemzetközi vállalásból származó kihívásoknak. Ebben a körben a törvényhozás felelőssége, hogy megfelelő szabályozó törvényt alkosson és fogadjon el. Néhá ny, a tartalomra csekély jelentőséggel bíró módosítótól eltekintve a módosító indítvány újra kívánja szabályozni az állomány létszámát, az érdekképviseletek működésének feltételeit és módját. A törvényjavaslat 2012. január 1jétől 2013. január 1jéig terve zett honvédelmi változások törvényi előkészítésével, azok megalapozásával a nemzeti hagyományokra épülő megnevezésváltozáson túl - tiszt, altiszt, közkatona s a többi - az alábbi fő területekre koncentrál: érdekvédelem, szakszervezet; önkéntes tartalékos s zolgálat szabályai; katonai tiszt- és altisztképzés jogviszonyai, szabályai; a tervezett új katonai nemzetbiztonsági szolgálatok jogállási, működési alapjogszabályai; illetve néhány új szervezet - koronaőrség, palotaőrség - pótlékrendszere. Előrevetíti a közszolgálati átjárhatóság szabályrendszerét a közszolgálati pályán tartás érdekében. Figyelembe véve az egy év időtartamú hatályosságot, valamint a javaslat tartalmából adódóan értelemszerűen hiányzó anyagi hátteret, javaslatainkat, kifogásainkat elvi ala pon tudjuk meghatározni. Az érdekvédelem és szakszervezetek tekintetében a javaslat különválasztja az érdekképviseleti szervek és a szakszervezetek jogosítványait, működési formuláit. A szétválasztással egyetértünk, néhány általános meghatározás pontosítá sa után. Az ágazati érdekvédelmi tanács létrehozását támogatjuk, de jogosítványait nem tartjuk kielégítőnek. Az itt megfogalmazott élet- és munkakörülmények, foglalkoztatási feltételek természetesen igen fontosak, de a névből adódóan is - ágazati érdekegye ztetés - kevésnek tűnnek. Itt a teljes ágazat - hasonlóan az egészségügyi kamarához, a gazdasági kamarákhoz - átfogó kérdései lennének a fontosabbak: feladatrendszer, képességek, létszám, fegyverzet, diszlokáció, társadalmi bekötöttség, és még jó néhány át fogó honvédelmi kérdés. Hazánk közigazgatásában az egyetlen olyan ágazat a honvédelem, amelynek semmiféle társadalmi kontrollja nincs. Senki nem tudja, hogy tíz harckocsi sok vagy kevés, milyen a viszonyszám a hazánkhoz hasonló országokhoz, esetleg azt, ho gy mi kellene egy optimális megközelítő védelemhez egy esetleges társadalmi vagy természeti katasztrófa során. Meddig tűrjük még, hogy vicces kedvű újságírók élcelődjenek az egyébként világszínvonalon képzett magyar katonák tehetetlenségén, ami nem rajtuk, hanem a rendszer hiányosságain múlik? Nem feltételezve a jelenlegi honvédelmi vezetésről, de a javaslat megengedi, hogy a miniszter az érdekegyeztetésben részt vevőkkel saját belátása szerint kössön megállapodást, azaz, ha valamelyik fél túl kemény, kriti kus, akkor nincs megállapodás. Volt már rá példa. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban a honvédelem elenyésző szerepet tölt be. Ennek két oka van: egyrészről a katona, a katonai szervezet létét meghatározó jogi környezet, másrészről az elenyé sző létszáma. A két szervezeti forma - érdekvédelem és szakszervezet - tagjaiban és működési feltételeiben is jól elkülöníthető. Míg a szakszervezet a vezetőit és a tagjait tekintve is a tényleges állományból tevődik össze, működésüket maga a szolgálati he ly biztosítja, addig az érdekvédelem kiterjed összefoglaló néven minden igényjogosultra, azaz hivatásos, szerződéses, tartalékos, közalkalmazott, köztisztviselő, magánnyugdíjas, címzetes tartalékos és családtagjaik részére is. Ezért kell ezeknek a szerveze teknek külön munka- és anyagi feltételt biztosítani a tevékenységükhöz. Az önkéntes tartalékos szolgálat rendszerének bevezetését, annak törvényi szabályozását csak üdvözölni tudjuk; végre, és reméljük, hogy végleg megszűnt az a tarthatatlan állapot, ami c sak néhány ezer fő számára írta elő a hon védelmét. A bizottsági ülésen megismertük az állampolgárok felesleges zaklatásának elkerülésére vonatkozó törekvést, valamint azoknak a társadalmi csoportoknak a feltérképezését, ahol a jelenlegi
