Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 29 (143. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BARTOS MÓNIKA (Fidesz):
5259 A másik, amit említett kérdésében vagy napirend előtti hozzászólásában, az a munka törvénykönyve. Hadd utaljak arra, amit tegnap említettem a különböző hitelminősítők értékelésénél: mindegyik azt emeli ki, hogy tovább kell vinni azokat a reformokat, amelyeket Magyarország elkezdett a Széll Kálmántervvel, amelyet önök általában m egszorító csomagként említenek. A reformok sorába tartozik a munkaerőpiac átalakítása, a munkaerőpiac olyan szabályozása, amelyik sokkal rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot. Nem tudjuk egymást meggyőzni valószínű leg, amire mi azt mondjuk, hogy munkaerőpiaci rugalmasság, és ez lehetővé teszi azt, hogy könnyebben lehessen belépni a munkaerőpiacra, lehetővé teszi azt, hogy ami ma még létezik gát, azért nem tudnak felvenni sok esetben kis- és középvállalkozások új mu nkaerőt, mert olyan nehéz akadályai vannak a szabályozás miatt, vagy olyan későbbi kockázatok, önök ezt nyilvánvalóan rabszolgatartó társadalomnak fogják nevezni. Ezen szerintem nagyon sokáig lehet majd vitatkozni, hétvégén vagy nem hétvégén, valószínű, ho gy ez esetben nem tudjuk egymást meggyőzni, azt azonban hozzátenném, hogy ha figyelmesen hallgatjuk azokat az üzeneteket, amelyeket a piac jelzett az elmúlt egy hónapban, azok közé tartozik az is, hogy végig kell vinni a megkezdett reformokat, azokat az át alakításokat is, amelyek a munkaerőpiacot érintik. Ez, úgy gondolom, hogy Magyarországnak egyik alapvető fontosságú érdeke. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett a F ideszképviselőcsoportból Bartos Mónika képviselő: “A világ tudományának új korszaka Magyarországon kezdődött” címmel. Öné a szó, képviselő kisasszony. BARTOS MÓNIKA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! “Varázsla tos itt állni és beszélni ebben az épületben. Egy építészeti remekmű, olyan szép, hogyha valaki látta, nehezen felejti el.” Ezt Henry Dzinotyiweyi, Zimbabwe tudományos és technológiai minisztere mondta. November 3án ünnepeltük a magyarMinistry_of_Science_ and_Technology_Development_%28Zimbabwe%29" \ o "Ministry of Science and Technology Development (Zimbabwe)" tudomány napját, és akkor elkezdődtek a magyar tudomány ünnepének rendezvényei is. Ez a programsorozat holnap ér véget. Az elmúlt időszak egyik legje lentősebb eseménye szintén a magyar tudomány ünnepéhez kapcsolódott. Az idézett mondatok ennek záró rendezvényén hangzottak el a Parlamentben. A World Science Forum - WSF - a tudomány világfóruma, nemzetünk, hazánk egyik legjelentősebb sikertörténete. Alap ítói között van többek között Vizi E. Szilveszter és Gulyás Balázs professzor úr. A WSFet a világban immár a tudomány Davosaként emlegetik, ugyanis az elmúlt négy fórum sikerrel vívta ki magának azt az elismerést, hogy a tudomány világa és a politikagazd aság világa közti legjelentősebb érintkezési felületként funkcionál. Nobeldíjas tudósok, nemzetközi hírű kutatók, miniszterek immár ötödik alkalommal jöttek Budapestre a tudomány világfóruma alkalmából. A 700nál is több résztvevő több mint száz országot képviselt. A rendezvényt Orbán Viktor miniszterelnök úr nyitotta meg, és Schmitt Pál köztársasági elnök úr zárta. “A világ tudományának új korszaka” címmel elfogadták a fórum zárónyilatkozatát, amelyet Pálinkás József, az MTA és a WSF elnöke a világtalálko zó parlamenti záróülésének befejezéseként terjesztett elő. A nyilatkozat több más fontos megállapítás mellett kiemeli, hogy a tudomány a közösség kincse, az emberiség tulajdona és öröksége. Kimondja egyúttal, hogy a tudomány napjainkban a korábbiaknál is n agyobb mértékben formálja a világot, annak jövőjét. A változó világ nagy kihívásai közé tartozik a népességnövekedés, a klímaváltozás, az élelem- és az energiahiány, a természeti és technológiai katasztrófák, a járványok és a fenntartható fejlődés.
