Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 28 (142. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
5032 Azt gondoljuk, hogy ez a törvény egyszerűen meg fogja gátolni azt, hogy a bírák függetlenek maradhassanak, hiszen maga az igazgatási szervezet fogja oly módon befolyásolni őket, hogy nem lesz lehetőségük arra folyamatosan, hogy ez a bírói függetlenség Magyarországon érvényesüljön. Például ilyen kardinális kérdéseket kaptunk a mai nap során beterjesztett utolsó módosítóknál, mint hogy megszüntették a bíróságnak azt a lehetőségét, hogy saját maga szervezze a bírák továbbképzését, hiszen a Bírói Akadémiát, ami egy nagyon fontos intézménye volt a bíró szervezetnek, a mai napon egy záró módosító javaslattal egyszerűen kivették a bíróság hatásköréből, és odaadták az Igazságügyi Miniszté rium hatáskörébe. Ez sem volt előkészítve, ez sem volt társadalmi vitára bocsátva, nem volt szakmai vitára bocsátva, hanem ugyanúgy, ahogy eddig megszoktuk, az utolsó pillanatban egy záró módosító javaslattal hozták be. Úgyhogy azt látjuk, hogy ezt a törvé nyt a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyáltalán nem tudja támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Schiffer András frakcióvezető úr! DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném jelezni, hogy megint egy olyan záróvitán vagyunk, ahol a módosító javaslatok áttanulmányozására természetesen meglehetősen korlátos lehetősége volt az Országgyűlésnek. Elöljáróban szeretném jelezni azt, betart va a Házszabályt, hogy én az ajánlás 24. pontjához szeretnék hozzászólni, ahol Papcsák Ferenc képviselőtársam, nagyon helyesen - hogy Gulyás Gergelynek eleget tegyek, egy dicsérő ellenzéki hozzászólást akkor kapásból hallhat - kimondja azt, hogy a Legfelső bb Bíróság, az OIT és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenységben a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében - a sarkalatos törvényben meghatározott kivétellel - az OBH elnöke. Ez nagyon helyes. Most már csak az a kérdés, hogy ha ilyen szépen megállapí tják azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogutódja vagy a Legfelsőbb Bíróság elnökének a jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria elnöke, akkor mi a…, mi a nyavalyáért kellett (Derültség, közbeszólások.) beterjeszteni azt a zárószavazás előtti m ódosító javaslatot, amelyik előírja azt, hogy még most decemberben megválasszák a Kúria elnökét?! Papcsák képviselőtársamnak hibátlan a logikája: a Legfelsőbb Bíróság elnökének a Kúria elnöke a jogutódja. Ha ez így van, akkor az a helyzet, hogy jelenleg ez a tisztség betöltött: Baka Andrásnak van egy folyamatban lévő mandátuma, éppen ezért teljesen indokolatlan volt elfogadni az imént a tizenharmadik, feltehetően most már utolsó alkotmánymódosítást - bár ki tudja, mert még hátravan három hét, még bármi bekö vetkezhet , hiszen van egy hivatalban lévő elnök. Semmiféle alkotmányjogi kényszer arra nézve nincsen, hogy új elnököt válasszon a Legfelsőbb Bíróságnak, illetve a Legfelsőbb Bíróság jogutódlására életre hívott Kúriának az Országgyűlés; nincs ilyen kénysz er. Egyetlen kényszer van: az önök hatalmi étvágya. Egész egyszerűen arról van szó, hogy önök az elmúlt bő fél évben még úgy gondolták, hogy ha az igazgatási funkciót ki is veszik Baka András alól, Baka András maradhat még a Kúria elnöke. Azok a kritikák, amelyekre Bárándy képviselőtársam is utalt, amelyeket Baka András megengedett magának az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatban - egyébként nagyon helyesen , úgy tűnik, a kétharmados többségnél kiverte a biztosítékot; innentől kezdve a nemzeti együtt működés rendszere nem tűri Baka Andrást. De lássuk, hogy kiről van szó Baka András esetében! Tévedés ne legyen, Baka András nem egy gyurcsányista káder, akit itt a fülkeforradalomnak feltétlenül ki kell tisztogatnia: Baka András 1990ben került ide az Orsz ággyűlésbe, többeknek önök közül, Varga vagy Salamon képviselőtársam, önöknek frakciótársa volt az MDFfrakcióban. Baka Andrást Antall József jelölte nemzetközi bírósági testületbe, majd Sólyom László jelölte a Legfelsőbb Bíróság élére, és önök meg
