Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
4693 (13.40) Mondom a példát, hogy konkrét és fogható legyen. Akkor, amikor a tanulószerződésekről meg a hiányszakmák képzéséről beszélünk, e bben a törvénytervezetben az olvasható tételesen, hogy a tanulószerződés keretei között, annak a figyelembevételével, hogy mennyi a képzésen belül a gyakorlati időtartam, a tanulószerződés pénzeszközeit így határozzák meg. Igen, de ez az “így határozzák me g” forintálisan kevesebbet jelent, mint amit annak előtte fizethettek, fizettek a tanulóknak. Tehát ez nem kellő motiváció a szakképzésben való részvétel tekintetében. Azért mondom, hogy vágyak és valóság különböző fogalmak. Azt is mondhatom, képviselőtárs am, hogy akkor, amikor döntési centralizációk zajlanak és mindezek mellett ilyeténképpen és egyéb más úton történő forráskivonások, akkor az nem segíti a szakképzésbe való bekapcsolódásnak és a szélesítésnek a lehetőségét. Ezért mondom, hogy a szavak szint jén vágyak, a tettek szintjén a valósággal való szembesülés az, amivel önöknek is szembe kellene nézni, ami arról szól, hogy olyan gazdaságpolitikát kellene csinálniuk, ami segíti azt, hogy valójában a szakképzésre fordítható források ne csökkenjenek, hane m növekedjenek. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalások következnek. Elsőként Ékes József képviselő úrnak adok szót, a Fidesz képviselőcsoportjából. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Élményeket az ember saját maga is hoz tapasztalatok alapján, de azt is mondhattam volna, hogy a második világháború előtt is Magyarországon nagyon korszerű volt a szakképzés, akkor is volt minden további nélkül gyakorlati oktatás, és a zt általában az adott magáncégnél vagy a nagy cégnél csinálták, sőt, mondhatom azt, hogy ott van a Láng Gépgyár, amelyik saját egyetemet hozott létre, tehát lehetne sorolni minden további nélkül. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén is szóba kerü lt - ezt Varga képviselőtársam is alá tudja támasztani - a képzés, a szakképzés kérdése. Az első kérdés az volt egy magyarországi kereskedelmi lánc, egy nagy magyarországi kereskedelmi lánc részéről, ők is tartanak fenn szakképző iskolát, hogy megmarade. Persze, hogy megmarad, hiszen ennek kellene tulajdonképpen azt a vonalat erősíteni, hogy egyre több cég és nagyobb cégek jöjjenek rá arra, hogy a saját önös érdekük az, hogy jól képzett szakemberekkel rendelkezzenek. A szerződéseknél, mivel fiatal korosztá lyról van szó, teljesen logikus, hogy felügyelet mellett kell egy szerződést megkötni. Annak a fiatal embernek kell egy biztosíték akár munkavédelmi, akár munkahelyi, akár egészségügyi, ezt lehetne sorolni. De semmi nem akadályozza meg a gazdasági társaság okat abban, hogy adott esetben, amikor már a harmadik évben kerül oda a fiatal szakmunkásjelölt, a saját forrásából - főleg, ha olyan a tanuló, hogy tényleg maximálisan megfelel a gazdasági társaság igényének - bizonyos juttatást saját maga is tudjon neki adni. Nem zárja ki a rendszer tulajdonképpen, mert abban az időszakban is úgy volt, hogy a harmadik évtől fogva egy jóval magasabb szinten, azt lehet mondani, hogy a valós piaci bérnek 6570 százalékát a harmadévesek már megkaphatták. Tehát a rendszerbe ez is belefér adott esetben. ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra Babák Mihály képviselő úr következik, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos törvényjavaslat van a tisztelt Ház előtt. El szeretném mondani azt, hogy kicsit meglepett Gúr képviselőtársam által a hatvanas évek emlegetése (Gúr Nándor: Ékes képviselőtársa mondta, nem én. - Ő megé lte, tudja.) és
