Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
4691 Tulajdonképpen ehhez a rendszerhez akar visszanyúlni maga a szakképzési törvény, hiszen Mág oriné képviselőtársam is mondta, hogy a jelenlegi képzés rendszerében és a szakközépiskolákban ott, ahol elsődlegesen szakmát tanít, majd mellette megpróbálja a tanítási rendszerben érettségire felkészíteni a hallgatót, egészen biztos, hogy elméleti szinte n jóval magasabb a követelmény, mint a szakmunkásrendszerben, az akkori hároméves szakmunkásrendszerekben, ahol elsődleges volt a szakmai képzettség gyakorlati elsajátítása, és mellette a szakrajz, és lehetne sorolni tovább, hogy mire fektette elsődlegesen a hangsúlyt. Tehát valóban egy gyengébb képességűből is ki lehetett hozni azt az ént - fogalmazzunk úgy , ami a szakma területén valóban megcsillantotta annak a reményét, hogy lett belőle egy jó esztergályos, villanyszerelő, hegesztő, minősített hegesztő , lehetne sorolni tovább. Valószínűsíthetően a rendszerben azért is történt egy törés, mert ’6970 környékén ugye a szakmunkásképzők nagyon gyorsan átalakultak szakképző intézményekké, és onnantól fogva tulajdonképpen érezhető volt ennek a hiánya, hiszen m agasabb elméleti követelmény mellett nem biztos, hogy a gyengébb tanuló abban a képzési formában részt tud venni. A másik, amit Gúr Nándor képviselőtársam mondott, és többen is említették, a hiányszakmák kialakulása. Én is, a képviselőtársam is nagyon soks zor foglalkoztunk a szakmunkások magyarországi jelenlegi állapotával, a piaci igénnyel; vannak kiüresedett szakmák, ezek voltak már 2002ben, voltak 2005ben. Mindannyian tudjuk, hogy hol, mikor, milyen szakmacsoport üresedik ki, ha az előrejelzéseket figy eljük, a gazdasági szereplők előrejelzéseit figyeljük. Nem véletlen, hogy ez a rendszer megpróbálja a kamarákat is erősíteni, magában a rendszerszemléletben is, ez azt jelenti, hogy a kamarák is előre tudják jelezni adott esetben, hogy mely szakmacsoportok ra kell sokkal erőteljesebben koncentrálni, és akkor nincs annak meg a lehetősége és veszélye, hogy adott esetben pár év alatt egy szakma tulajdonképpen teljesen kiürül, mert nincs meg az utánpótlása. E héten hétfőn kérdezte, ha jól emlékszem rá, az egyik jobbikos képviselő a bányászat újraindításának a lehetőségét. Nagyon jó példa az új energiatörvény területén is, most már a világban is egyre jobban teret fog hódítani, hogy visszatérnek a bányászok a XXI. század környezetvédelmi, technológiai és erőművi r endszerének a korszerűsítése mellett a bányák újranyitására. Kiesett egy időszak, hisz a bányák sorra bezártak, és ezáltal a képzés is, tehát a szakmunkásképzés is megszűnt teljes egészében. Ezt is újra kell indítani, és át kell gondolni, hogy melyek azok a területek, ahol adott esetben az utánpótlást minden további nélkül meg kell oldani, hiszen a piacon még ott van az a korosztály, amelyik a bányabezárásból adódóan 30 évesen került ki a rendszerből, mert elvesztette a munkahelyét, át kellett képeznie magá t - ahogy Pál Tibor képviselőtársam is mondta - más szakmára, de a piacon ott van, és ha ezek megindulnak… Ha most, mondjuk, jövőre elindul a bányász szakmunkásoknak a képzése, akkor adott esetben a piacon lévő, túl korán, a bányabezárásból adódóan munkahe lyüket elvesztett szakmunkások pontosan még ezt az űrt át tudják hidalni, és ha mellette a szakmunkásképzés megindul, akkor minden további nélkül a piacon újra lehet teremteni ezt a szakmai igényt. Szeretnék arra rávilágítani, amit a képviselőtársaim is mo ndtak, hogy a rendszerben 139 ezer gyerek van jelen pillanatban, és ez évente 78 százalékos csökkentés. Tehát ha most valóban átalakul maga a szakmunkásképzés, és lehetőséget, esélyt kapnak azok a fiatalok is arra, hogy ne érettségire készüljenek fel, han em kimondottan hároméves rendszerben szakmát szerezzenek, akkor minden további nélkül egy olyan rendszert lehet kialakítani, amivel ösztökélni lehet őket. Erre nyugati példák is nagyon jól definiálhatóak, hisz nagyon sok esetben speciális szakmákkal rendel kező fiatalok Ausztriában vagy Németországban - de lehet más nyugati országot mondani - majdhogynem annyit keresnek, mint egy fiatal mérnök, és ezáltal tényleg valóban a szakma is meg van becsülve. Nagyon rossz kérdés úgy megközelíteni, hisz mindannyian tu dtuk, hogy az európai uniós csatlakozásnak, amikor a határok megnyílnak, egészen biztos, hogy lesz egy olyan szívóhatása is, hogy a legjobb szakmunkásokat megpróbálják átcsábítani vagy Ausztriába, vagy Németországba, és ezért is fontos az, hogy nagyon jól képzett szakmunkások legyenek. A piacon ismert - és itt Ferenczi
