Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz):
4676 finomhangolását a törvényalkotás folyamatában vagy az újabb jogszabályalkotások folyamatában mindenképpen meg kell valósítani. Szintén fontos szó lni arról a körülményről, hogy a jelenlegi törvényjavaslat - ahogy az indokolásból is kiderül - általánossá kívánja tenni a hároméves szakképzést, szakmunkásképzést, ugyanakkor mindenféleképpen indokolt emlékeztetni arra a körülményre, hogy a hároméves sza kképzés, szakmunkásképzés, az úgynevezett előrehozott szakképzés visszaállítása, ami néhány esztendővel ezelőtt történt meg az akkori parlamenti pártok szinte egybehangzó szándéka és támogatása mellett, akkor egy bizonyos meghatározott szakmacsoportra vona tkozott. Itt tekintettel kell lennünk arra, hogy ugyanakkor a négyéves szakképzés rendszerében az ott jelen lévő, az ott tevékenykedő fiatalok többsége ezt eredményesen, sikeresen el tudja végezni. Tehát valahogy szerencsés lenne biztosítani ennek a két ké pzési formának, a két képzési időtartamnak az együttes jelenlétét. Erre is utalt államtitkár úr, hogy ennek lehetősége nyitott a jogszabálytervezet alapján. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetből kiindulva az sem mindegy, hogy ez körülbelül majd milyen arányban tud megjelenni. Fontos kérdés - és ez a harmadik - az intézményfenntartás kérdése. Itt az állam szerepvállalásának erősödése fog megjelenni ebben a körben is. Ugyanakkor szerencsés, ha figyelemmel vagyunk arra a körülményre, hogy itt nem feltétlenül csak bizonyos konkrét szakképzéssel vagy szakiskolai tevékenységgel foglalkozó intézményekről kell szólni, hanem a középfok fogalmával lenne érdemes kalkulálni és gondolkodni, mert jelenleg az szerepel a tervezetekben, hogy a középiskolai képzésben közreműködhe tnek az önkormányzatok. Azt gondoljuk, hogy nem középiskolai, hanem középfokú intézményeket tarthatnának fenn vagy működtethetnének az önkormányzatok, mert az intézmények nagy részében integrált szakközépiskolai, szakképző és szakmunkásképzést is folytató nagy intézmények jöttek létre az elmúlt időszakok során, és ezeknek a kényszerű szétválasztása nem feltétlenül lenne fontos. Engedtessék meg, hogy néhány gondolatban konkrét elemekről is szóljak a törvényjavaslatból. Egyrészt érdekessége a javaslatnak az, hogy a pályaorientáció kapcsán az alapfokra kiterjedően is fogalmaz meg megállapításokat, illetve tennivalókat. A 4. §ban egyértelműen deklarálja azt, hogy a szakképzés a tiszk keretei között működik. A tiszkrendszer sok bírálatot, kritikát kapott eddig i s, én magam is szóltam röviden erről a körülményről, ugyanakkor a törvényjavaslatban deklaratíve ez szerepel, mégpedig olyan módon, hogy egy másik jogszabályi helyen egyfajta együttműködési rendszerként határozza meg a tiszket, illetve a tiszkeket. Itt nag yon fontos az, hogy ez egészen pontosan milyen fajta együttműködést jelent, hiszen a jelenlegi rendszerben többféle út, többféle lehetőség van a tiszkek működtetésére, a fővárosban praktikusan egy speciális, egy úgynevezett fővárosi modell, amely megítélés em szerint nem feltétlenül váltotta be a hozzá esetleg fűzött reményeket. Az Országos Képzési Jegyzék kapcsán a bizottsági megbeszéléseken is elhangzott, hogy van egy olyan szándék, miszerint a jelenleg 400 fölötti alapszakmát, ami egyébként részszakokkal és elágazásokkal tekintve 1400 körüli jelenleg, ezeknek a körét jelentősen szűkítenék. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen támogatható elgondolás. Megjelenik a törvénytervezetben - hasonlatosan a köznevelési törvényhez - a kerettanterv fogalma és műfaja, ol y módon, hogy a szakmai és vizsgakövetelmények alapján jönnének létre ezek a bizonyos kerettantervek; és azt a logikát is továbbviszi a törvénytervezet, hogy 90:10 százalékban határozna meg kötelezettségeket, illetve a kötelező felett hozzárendelhető anyag részeket még. Van egy érdekes eleme a 21. §ban a tervezetnek, mégpedig az, hogy az (5) bekezdésben tesz egy kitételt, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottaktól eltérően szabályoz egy bizonyos kérdést. Itt megítélésünk szerint célsze rű lesz ezt valamilyen módon majd finomhangolni vagy a köznevelési törvényben, vagy ebben a szakképzésről szóló törvényjavaslatban.
