Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KARA ÁKOS (Fidesz):
4670 vállalati, gyakorlati képzési helyek megszűnése miatt mindenkit megpróbáltak akkor iskolában tartani. Bizony ki kell mondanunk, hogy az elmúlt 1520 év elég volt ahhoz, hogy a szakiskolai képzésben a kudarcélmények sokasága kísérjen egyes tanulók at a 16. életév után elkezdhető szakmai foglalkozásokig. A mostani törvényjavaslat egyik legnagyobb érdeme az én véleményem szerint, hogy életszerűen szabályozza a szakiskolai tanulók iskolarendszeren belüli továbbképzésének a lehetőségeit. Ugyanúgy értéke s újdonságként értékelhető, hogy a komplex szakmai vizsgát megfelelteti a szakirányú szakközépiskolai szakmai érettségi vizsgájának, és ezzel közismereti érettségi megszerzése esetén a technikusképzés felé egyenes utat nyit, nyithat a fiatal szakemberek sz ámára. Ezért is indokolt szerintem, hogy a szakképzési törvény előttünk lévő tervezete az alapelvek rögzítésével indul. Ez a felsorolás persze nem teljes körű, de nagyon korrekt módon jelzi a törvénytervezet koncepcióját, a következetes célokat és elváráso kat. Én magam úgy gondolom, hogy tanuló, szülő, tanár, ahogy a törvénytervezetben olvashatjuk, a szakoktató együttműködési kötelezettségének előírása fontos elem. Ez a sikeres gyermeknevelés, így a sikeres szakképzési törvény feltétele is. Az együttműködők körének konkrét megnevezése a felelősségvállalás jelentőségére hívja fel a figyelmet. Nagyon jelentős változás, hogy konkrétan, személy szerint meg kell nevezni azt, aki a tanuló gyakorlati képzésének eredményességéért felelős. A törvényjavaslat, ahogy el hangzott és ahogy tudjuk, olvastuk a tervezetből, nagy léptékű integrációt tartalmaz a szakképzés intézményei között. A térségi integrált szakképző központok meghatározása komoly hiányt pótol, ilyen olvasatban most reagálnék is, ami a korábbiakban elhangzo tt. A jövőben a tiszknek hosszú távon a leghatékonyabbnak bizonyult, a tagintézményes modell szerint létrejött állami fenntartású, nagy integrált szakképző iskolák számítanak. A javaslat lényeges célja, hogy a lokális érdekellentétek kizárásával határozott profiltisztítás történjen, és a munkaerőpiaci igények kiszolgálása az eddigieknél hatékonyabban valósuljon meg. A törvényjavaslat a duális rendszer kialakulásával számol, így a gyakorlati képzési helyek fejlesztésének jelentőségét fokozott mértékben vesz i figyelembe. Itt szólni kell arról, amiről beszéltünk korábban és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény vitájában is, hogy a szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítása kényszerű és szükséges pénzügyi intézkedések miatt 2013tól tudja teljes körb en biztosítani ennek a rendszernek a továbbformálódó, majd végül megbízható feltételekkel működő hátterét. (12.00) A törvényjavaslat, képviselőtársaim, nagy figyelmet fordít a komplex szakmai vizsgák jogszerű szervezésére és ezen belül a szakmai vizsgabizo ttságok szigorúan szabályozott munkájára. A vizsgaszervezők feladatainak és felelősségének konkrét megfogalmazása a szigorú ellenőrzés lehetőségét is megteremti. Jelzem tisztelettel az önök számára, tisztelt képviselőtársaim, magam úgy gondolom, hogy a sza kképzést lebonyolító, megvalósító szervezet, intézmény oktatói közül legalább egy főnek a vizsgáztatási tevékenységben, a szakmai vizsgabizottság munkájában részt kellene vennie. Tehát ahogy fogalmazni szoktunk, kérdezőtanárként pedagógiai és emberi okok m iatt a vizsgáztatásban a kérdezési lehetőséggel - az én véleményem szerint - jelen kell lennie. A magam szakmai tapasztalata alapján, illetve ilyen szakmai tevékenységet folytató kollegák véleménye alapján fogalmaztam meg ezt az előbbi álláspontot. Értem a javaslatot, tehát értem az előterjesztő szándékát, és szerintem kellő idő áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy ennek a szakmai egyeztetésnek a végére jussunk. Tisztelt Képviselőtársaim! A szakiskolai képzés átalakulásának és a duális képzésre való törekvésnek együttes következménye, hogy az iskolai tanműhelyi gyakorlati képzés körülményeit a valós élet követelményeinek megfelelően kell alakítani. A gyakorlati képzés az első tanévben tanműhelyi körülmények között valósul meg, míg később a gazdálkodó szervezetek gyakorlati
