Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - FERENCZI GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4646 A 42. § (5) bekezdésében olvasható, hogy a tanuló a szakképzési kerettanterv alapján készített szakmai programban a szorgalmi időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggő szakmai gyakorlaton a meghatározott óraszámon felül gyakorlati fog lalkozáson való részvételre nem kötelezhető. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Ha ellátogatnának a gyakorlati képzések helyszíneire, akkor megtudhatnák, hogy a valóságban ez éppen fordítva történik, ha csak a vendéglátásra vagy a kereskedelemre gondo lunk. Az előterjesztés gyermekmunkára ösztönzi a munkáltatókat, kizsákmányoltatja a vállalatokhoz kerülő tanulókat. Tisztelt Ház! A törvénytervezet szakmaiatlan, főleg azért, mert nem vették figyelembe magának a szakmának a javaslatait. Mikor, ha nem most kell idézzem a PSZ Budapesti Szakoktatási Szervezete részéről dr. Pécsi Ágnes titkárhelyettes asszony néhány ideillő gondolatát: “Továbbra is fenntartjuk évek óta hangoztatott véleményünket: nem lehet az oktatási tárcától elvenni a középfokú iskolarendszer ű szakképzést, egykét szakma kivételével - például agrár, vasúti, kohászképzés , amelyet saját ágazati minisztériuma, gazdálkodó egység alapíthat, fenntartásáról gondoskodik, kezelhet. Az állam feladata a középfokú oktatási rendszer fenntartása. A szako ktatás triális, kétéves szakiskola, hároméves szakmunkásképző, négyéves érettségit adó szakközépiskola rendszerében régebben a tanulók kétharmada tanult, gimnáziumban csak egyharmada végzett. Az elmúlt 20 évben jöttek létre a mindenféle fenntartású alapítv ányi, valamint az ’és’ - gimnázium és szakközépiskola - jellegű iskolák, amelyek színvonala, felesleges mivoltuk csak a hagyományos, magas színvonalú iskolarendszerű szakképzés szétverését szolgálta. A középfokú szakképzés nem kiürült, hanem az elmúlt két évtizedben tudatosan kiürítették. Az egyetlen oktatási forma, amelyben valójában nem csökkent volna a tanulói létszám, ha nem a fenntartó önkormányzatok tiltották volna meg a nyolcadikos jelentkezők létszámának megfelelő számú osztály indítását azért, hogy átirányítsák őket a fizetős szakképzésbe vagy a képzési színvonalat leszállító gimnáziumokba. Nem tett jót a szaktárgyak és gyakorlati képzés csökkentése, szakmai orientáció címén bujtatott értéktelen szakképzés azért, hogy a korábbi maximum négy évet 56 évre lehessen kitolni. Ez nem emeli a képzés színvonalát. Óriási hiba volt a Nemzetgazdasági Minisztérium, Matolcsy György és a kamarák kezébe adni az egyetlen nyereséges oktatási formát. Már a bevezetésben megfogalmazottal sem értünk egyet, a magyar szak képzés nem szólhat csak a munkaerőpiac és a gazdaság által keresett és elismert szakképesítések megszervezéséről. Ezért maradhattak ki a szolgáltató szakmák, valamint például a rendkívül fontos egészségügyi szakoktatás, amely nyilván nem a gazdaság által k eresett szakképesítés. A törvényjavaslat készítői nem vették figyelembe a szakma javaslatait, benne hagytak mindent, amiről az elmúlt néhány évben bebizonyosodott, hogy az európai minta bukása után Magyarországon sem vált be. Benne hagyták az elavult és me gbukott térségi integrációs szakképzési központokat, az élükön álló nagy fizetésű úgynevezett projektmenedzserekkel, az RFKBkat, amelyeket meg kellene szüntetni azonnal, a moduláris képzést, a kezelhetetlen, pazarló, költséges, csak a kamaráknak fialó viz sgarendszereket. Ez a törvényjavaslat felesleges pénznyelést folytat, miközben nem gondoskodik a megfelelő színvonalú szakképzésről. A tízezres tanulólétszám a tiszkek esetében elképzelhetetlen. A kisiskolákban decentralizáltan folyó szakképzé s az Európai Unióban preferált szakképzés. Épp az ellenkezőjét szorgalmazza ez a törvényjavaslat. Semmi mást nem kellett volna tenni, csak a nyolcvanas, kilencvenes évek szakképzését helyreállítani, a bezárt szakközépiskolákat, szakmunkásképzőket újraindít ani, amelyek gyakorlati képzése nem volt - például - gyárhoz kötött. Ezt azonnal meg lehetne tenni, például az
