Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 23 (140. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SÓS TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4634 törvénytervezet. A szakképzésről szóló törvénybe kerültek azok a szabályok, amelyek a pályakövetési feladatokat határ ozzák meg. A szabályozás lehetővé teszi, hogy egy olyan visszajelző információs rendszer alakuljon ki, amely a szakmák hasznosulására és a szakmai bizonyítvány megszerzését követő elhelyezkedésre vonatkozó adatok alapján kellő segítséget nyújt a szakmaszer kezetet alkotó döntéshozóknak. Tisztelt Ház! Ezen intézkedésektől elvárható, hogy a drága közpénzekből bizonyos esetekben nem a jövő munkanélküli rétegét, hanem a gazdaságot kiszolgáló felkészült, jó szakembereket képezzünk. Mindannyian felelősséggel tarto zunk a jövő gazdaságáért, a jövő nemzedékéért, és ne feledjük, hogy minden nemzet annyit ér, amilyen ifjúságot nevel. Tisztelt Ház! Mindezen rendező elvek mentén megvalósuló szakképzési törvény teremti meg azt a tripartit egységet, amelynek hatására egyén, iskola, gazdaság között mindenki elvárásának megfelelően egészséges egyensúly alakul ki. Bízom abban, hogy e változások hatására soha nem látott fejlődésnek lehetünk majdan tanúi úgy a gazdaságban, mint a szakképzésben, és ekkor idézhetjük majd föl Kölcse y szavait a Huszt című verséből: “Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!” Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem önöket, hogy építő gondolataikkal egészítsék ki ezt a törvénytervezetet, és szavazataikkal támogassák az elfogadását. Köszönöm szé pen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (9.20) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoklatát hallottuk. Következik a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP, amely jelezte, hogy két előadó használja fel a 25 perces vezé rszónoki időkeretet. Elsőként megadom a szót Sós Tamás képviselő úrnak. DR. SÓS TAMÁS , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársak! Illetve akik figyelemmel kísérik a munkánkat, és érdeklődnek a szakképzés iránt, köszöntö m önöket. Szeretném megtörni ezt a csendet, amit akár itt az imént is hallottunk, szeretnék néhány dologra külön kitérni. Előrebocsátom, hogy számomra figyelemre méltó volt az oktatási, tudományos, kutatási bizottság ülése, az a szakmai bizottsági ülés, ah ol a Fidesznek is az oktatáspolitikusai vannak; gyakorlatilag négy olyan kérdés volt, amit vitattunk az előterjesztésben, és ilyen vonatkozásban, biztos vagyok benne, hogy többen fogunk beadni módosítót. Én tisztelettel arra kérem a patkónak az innenső és a másik oldalát, mindenkit, hogy ezeket vitassuk meg, és tegyük jobbá ezt az előterjesztést. Mire gondolok konkrétan? Egyrészt a duális képzésre. Egyet lehet érteni a gyakorlatorientáltságban, egyet lehet érteni a keresletvezéreltségben, de szeretném kérde zni önöktől - önök is tudják : erre fel van készülve a gazdaság? Kérdezem önöktől, hogy a cégek dörömbölnek az ajtón, hogy kérem, én most tanulót akarok tartani. Nem. Ösztönözzük őket? Nem igazán, több intézkedésre volna szükség. Ilyen vonatkozásban felté tlenül fontosnak tartom, hogy átmeneti intézkedések legyenek, és találjuk meg azt a formát, hogy nagyobb arányban vegyenek részt a cégek a tanulóképzésben; gondoljunk jobban - az előterjesztés nem gondol kellően - a kis, középvállalkozókra, és gondoljunk azokra, akik szívesen vesznek ebben a feladatban részt; és gondoljunk a felnőttképzésre is, amellyel mi, illetve az előterjesztés itt most mostohán foglalkozott. Tehát ilyen vonatkozásban vetem fel; elvileg ez egy irány, jó irány, a lényeg a részletekben v an: nagyon sok pontosítanivaló van. A másik a képzési idő. Én a képzési időnél vitatom azt - és önök is vitatják, kormánypártiak, oktatással foglalkozók , hogy generálisan a hároméves képzés micsoda nagyszerű dolog. Szeretném önöknek elmondani, önök is tu dják, hogy ma, a XXI. században, amikor gyakorlatilag nem a hetvenes évek nagyüzemi munkásképzése zajlik, hanem vállalkozni képes, önálló munkát végezni
