Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 22 (139. szám) - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
4604 Nagyon fontos, hogy ez a törvény vé gre próbálja rendezni azokat a sorokat, hogy melyik típusú szervezet hogyan tud forrásokhoz jutni ahhoz a fontos tevékenységhez, amit el kell végeznie. A közhasznúsági fokozat minősítési rendszere és az ehhez benyújtott módosító indítványok azt a célt szol gálják, hogy ugyanakkor jól megkülönböztethetők legyenek a nonprofit gazdasági társaságok például a civil szervezetektől, hiszen nem ugyanolyan támogatási rendszerre van szükségük. Alapvetően gazdasági tevékenységet folytatnak, szemben a civil szervezetekk el, amelyek meg alapvetően közcélokat nonprofit módon próbálnak megvalósítani. Volt egy terminológiai vita sokszor visszatérően a bizottságban is és itt a parlamentben is arról, hogy mi van azokkal a szervezetekkel, amelyek most majd nem lesznek közhasznúa k, mert a minősítési rendszernek nem tudnak megfelelni. Le kell szögezni, hogy azok a szervezetek is közcélú tevékenységet végeznek, hiszen erre jönnek létre. Ezek a szervezetek is forrásokhoz fognak jutni, hiszen akár az adókedvezmények, illeték- és vámme ntesség és egyéb lehetőségek külső források bevonását teszik lehetővé számukra, vagy költségmegtakarítást tesznek lehetővé, és az államtól is várhatnak segítségre, alapvetően állami forrásra, elsősorban önkormányzati, állami feladatok ellátásában. A nem kö zhasznúnak minősített szervezetek pedig a nemzeti együttműködési alaphoz pályázhatnak, és áttekinthető módon juthatnak forrásokhoz, amit reményeink szerint hatékonyan is fognak felhasználni. (13.40) Ezt azért szerettem volna a vita végén még egyszer elmond ani, lehet, hogy elhangzott már többször, mert van, aki ezt nem értette meg, van, aki pedig kifejezetten sulykolja azt, minthogyha a most majd közhasznú minősítést szerezni nem tudó szervezetek ne lennének közhasznúak, ne lennének fontosak a társadalom szá mára, és ne lenne közösségi célú a működésük. Nem így van. De fontos megkülönböztetni azokat a szervezeteket, amelyek képesek államiönkormányzati feladatot ellátni, átvállalni, szerződést kötni ezekkel a szereplőkkel. Ezeknek a szervezeteknek teljesíteniü k kell egyfajta pénzügyi és társadalmi elvárásrendszert, hiszen csak akkor képesek ezeket a feladatokat ellátni, de - még egyszer mondom - azok a szervezetek is rendkívül fontosak, és állami támogatásra is méltóak lehetnek, csak más módon, amelyek nem nyer ik el a közhasznú minősítést. A közhasznú minősítésnél még egy dolgot szeretnék, legalábbis megindokolni azt a módosító indítványt, amit magam benyújtottam; nem tudom, hogy majd elfogadásra kerüle vagy sem. Az eredeti, benyújtott törvényjavaslatban a közh asznúsági feltételek a társadalmi támogatottság és a pénzügyi erőforrások mentén három feltétel mellett szerezhetők meg. Én magam azt javasoltam, hogy a háromból mind a két esetben kétkét feltételt kelljen teljesíteni, ne csak egyet. Ezt a javaslatot pont osan azért tettem, mert ezek a feltételek alapvetően a civil szervezetek irányába mozdítanák el a közhasznú minősítést, akár a nonprofit társaságokkal szemben, hogyha azok ezeknek nem tudnak megfelelni. Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert fontos, hogy az állami forrásokból elsősorban azok a szervezetek kaphassanak támogatást, amelyek nem gazdasági tevékenységet végeznek, hanem közösségi célú tevékenységet. Ehhez kérném majd lehetőség szerint az önök támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypá rtok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíváne még valaki szólni. Igen, GaudiNagy Tamás képviselő úr, öné a szó. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. A civil anyagi jogi törvény részlet es vitáját folytatjuk most. Ma volt a civil eljárási törvény általános vitája, ott is elmondtam, és itt is el kell mondanom, azért, hogy megkérjem az államtitkár urat, hátha támogatásra való az ötletem - bár most már nem fog tudni teljesülni, most jövök rá , tehát hogy a részletes vitát, a civil anyagi törvény és a civil eljárási törvény részletes vitáját együtt kellett volna lefolytatni. Ez egy nagyon komoly eljárási hiba, ugyanis nagyon sok tekintetben átfedések, párhuzamos rendelkezések és értelmezési r endelkezések vannak vice versa a