Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 22 (139. szám) - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4593 szerinti módosítása; ennek hiányában cs ak félmegoldás születhetett volna azzal, hogy az eljárási szabályokat egyébként az ellenzék több tagja által is támogatott módon a Ket.be helyeztük át. Tisztelt Országgyűlés! Nap mint nap tapasztaljuk, hogy az ország egyre rosszabb külső körülmények közöt t kell hogy boldoguljon, ezért nem kell külön hangsúlyozni annak kiemelt fontosságát, hogy a közigazgatás a működésében érdemi, minőségi, hatékony javulást érjen el. A közigazgatásban ennek egyik meghatározó eleme az újszerű megoldások alkalmazása, az info rmatikai lehetőségek jobb kihasználása. Az expozéban elhangzottaknak megfelelően a törvényjavaslat új alapokra helyezi az informatika közigazgatási felhasználására vonatkozó szabályozást. Valós tartalommal tölti meg az elektronikus közigazgatás fogalmát, a z ügyfeleknek és a hatóságoknak lehetővé teszi az egyszerű, olcsó, hatékony megoldások alkalmazását. Az általános vitában sem az informatika kiemelt fontossága, sem a szabályozás továbbfejlesztésének szükségessége nem kérdőjeleződött meg. A technikai jelle gű pontosításokon túl, amelyek elsősorban a törvény érthetőségének javítását, esetleges félreérthetőség kiküszöbölését szolgálták, elsősorban a szélesebb hatókör fenntartására, illetve az elektronikus út kötelező alkalmazására vonatkozó igények fogalmazódt ak meg. A célokkal, az elektronikus út minél szélesebb körű alkalmazásával egyetértünk. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy mindazon területen lehetőség legyen az elektronikus út alkalmazására, ahol az alkalmazás feltételei biztosíthatóak, ne tegyük vis zont kötelezővé a hatóságoknak, ügyfeleknek ott, ahol józan ésszel belátható, hogy az elektronikus kapcsolattartás csak papíron képzelhető el. Az új szabályozás teret ad a lehetőségek kihasználásának, a tényleges igényekhez igazodó megoldásoknak. Az elektr onikus megoldások önkéntes használatának tehát - a társadalom más területén megfigyelhető folyamatokhoz hasonlóan - egyre nagyobb lesz a jelentősége. A törvényjavaslat által bevezetett új megoldások érdemben lehetővé teszik az önrendelkezési jog valós gyak orlását az ügyfelek számára. (12.50) Leomlanak olyan tabuk, amelyek eddig akadályozták a szükséges információcserét, az eljárások gyors és hatékony lefolytatását. A javaslat alapján végre a hatóságok belső működésében is teret hódíthat a korszerűbb, elektr onikus forma. Mindeközben a javaslat, az esélyegyenlőség garantálására is tekintettel, nem korlátozza az ügyfél jogát a hagyományos, papír alapú csatornákon történő ügyintézésben. Az elektronikus ügyintézés új modellje tehát életet lehel a közigazgatási me gújulás folyamatába, példát mutat arra, hogy a régi dogmákon túl lehet és kell lépni ahhoz, hogy a közigazgatás megfeleljen a társadalom valós igényeinek. Tisztelt Országgyűlés! Végül arra a területre kívánok rátérni, amelyet az általános és most a részlet es vita során is talán a legtöbb felszólalás érintett, ez pedig a vízügyi igazgatással kapcsolatos kérdések köre. Elsőként hadd erősítsem meg a korábbi vitában elhangzottakat: a vízügyi szervezet szétforgácsolásáról nincs szó. (Gőgös Zoltán folyamatos közb eszólásai.) A környezetügyi intézetben foglalkoztatott szakemberek továbbra is beosztásban maradnak, és részt vesznek az ár- és belvíz elleni védekezésben. A vízügyi szervezetben az elmúlt évtizedek során felhalmozódott szakértelem és tapasztalat változatl anul megmarad, a védekezés irányításában nem lesz változás. (A jegyzői székben Nyakó Istvánt Szilágyi Péter váltja fel.) A lényeg azonban, hogy a védelmi létesítményeink, a gátak és az árvízvédelmi töltések fenntartottságában, jó állapotba helyezésében a S tartmunkaprogramnak köszönhetően pozitív változás várható, mivel a kormány a vízügyi ágazatban a közfoglalkoztatottak széles körét kívánja alkalmazni. Ezzel a megelőző tevékenységgel csökkenthetők a védekezési készültség és az esetleges veszélyhelyzet ide jén felmerülő költségvetési kiadások, javulhat az állam, az önkormányzatok és a vízi társulatok közötti együttműködés, és természetesen csökkenthető a munkanélküliség.
