Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 22 (139. szám) - A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4582 nevében is hozzák a bíróságok az ítéletet, és változike ez a szabályozás azok után, hogy Magyarország Alaptörvénye a Magyar Köztársaság elnevezést, az állam hivatalos elnevezését Magyarország elnevezésre változtatta meg. Szeretnék önökkel megosztani néhány nemzetközi példát. Az európai uniós tagállam ok, sőt, azt kell hogy mondjam, hogy a jogállamok nagy többsége olyan megoldást alkalmaz, amely szerint a bíróságok az adott ország népének nevében hozzák az ítéletet, óvatosan mondom ki ezt: a nép nevében hozzák az ítéletet. Az európai uniós tagállamok na gy része is ezt a megoldást alkalmazza, felfogásuk szerint az ítélkezés a nép nevében történik. Nyilván Magyarországon ennek egy kicsit rossz konnotációja van, úgyhogy nem lenne szerencsés, ha a magyar nép nevében hoznák a jövőben a bíróságok az ítéleteike t, de szeretném leszögezni, hogy ez teljesen európai megoldás lenne. Az államok egy másik részében a bírósági ítéleteket az állam nevében hozzák, az adott állam nevében, az államforma megjelölésével általában. (12.00) Azután van egy olyan része az államokn ak, amelyek alkotmányos monarchiák, ott a király nevében hozzák az ítéleteket. S van egy negyedik csoportja az államoknak, ahol nincs arra utalás, hogy kinek a nevében hozza a bíróság az ítéleteket, hanem egyszerűen a bíróság ítéletet hirdet; nyilván lehet azt mondani, hogy a saját nevében hozza az ítéleteket. A magyar történelemben hasonló megoldások voltak. Volt olyan korszak, amikor a király nevében hozták az ítéleteket a magyar bíróságok, aztán a két világháború között a Szent Korona nevében hozták az í téleteket. Az 1946. évi I. törvény után a köztársaság nevében hozták az ítéleteket, 1949től - ismerjük - a népköztársaság nevében, majd 1990től újból a Magyar Köztársaság nevében hozták az ítéleteiket a bíróságok. Biztos elkerülte a figyelmüket, hogy a b írósági szervezeti törvény nem tartalmazza egyik megoldást sem. Javaslatunk szerint a bíróságok a jövőben nem hivatkoznak arra, hogy kinek a nevében hozzák az ítéleteket, hanem a bíróság lényegében a saját nevében, a harmadik hatalmi ág döntéseként hozza a z ítéleteket. Egyébként ez az alkotmánybírósági törvénybe is így került be, pontosabban az alkotmánybírósági törvényből is kimaradt az a rendelkezés, hogy kinek a nevében hozza az Alkotmánybíróság a határozatait. Eddig egyébként a Magyar Köztársaság nevébe n hozta. Miért van ennek jelentősége a végrehajtás szempontjából? Azért, mert a végrehajtó, a végrehajtási szervezet is a bírósági ítéleteket hajtja végre, tehát azt kell mondjam, hogy a bírósági ítélet alapján az állam nevében jár el a bírósági végrehajtó . Így kerek ez a logika, így zár ez a logika, a bíróság által meghozott ítéleteket az állami bírósági végrehajtó hajtja végre. A következő felvetés egy nagyon érzékeny felvetés volt. GaudiNagy Tamás képviselő úr több esetben egy jogesetmegoldó versenyre h ívta az országgyűlési képviselőket. Érdekesek voltak a példái, de ezeknek a példáknak csak távoli összefüggése volt az előttünk lévő törvénnyel. Gaudi képviselő úr mondott egy olyan erős mondatot, amely szerint - keresem, mert szó szerint felírtam , ha jó l emlékszem, azt mondta, hogy szét kellene zavarni az egész bírósági végrehajtási szervezetet, vagy valami hasonló kifejezést alkalmazott. Nos, ez talán túlzás, de kétségtelenül nagyon komoly kritikák merülnek fel a Bírósági Végrehajtói Kamara, illetve a b írósági végrehajtói szervezet tevékenységével kapcsolatban. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium álláspontja már az eddig benyújtott törvényjavaslatokban és más jogszabályokban is tükröződik: eltökéltek vagyunk abban, hogy a bírósági végrehajtói sze rvezet szakmai és etikai színvonalát emelni kell. Ennek érdekében a végrehajtóvá válás feltételei úgy alakultak, hogy preferáljuk a jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező végrehajtó jelöltek, végrehajtó pályázók jelentkezését, másrészt pedig s zigorítottuk az összeférhetetlenségi szabályokat, különösen az árverezés és árverés során alkalmazott kizárási szabályokat. Tehát a végrehajtói szervezet szakmai és etikai színvonalát kell mindenképpen emelni. A Gaudi képviselő úr által kissé markánsan meg fogalmazott kritikákat valamilyen valóságalap köti össze, és ez a valóságalap - ahogy mondtam - nem más, mint a szakmai és etikai színvonal emelésének a szükségessége.
