Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 21 (138. szám) - Dr. Varga István (Fidesz) - a külügyminiszterhez - “Mikor lesz Ady-emlékmű Csucsán, és ennek érdekében a magyar külügy milyen lépéseket kíván tenni?” címmel - ELNÖK (Kövér László): - DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Kövér László): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
4373 Dr. Varga István (Fidesz) - a külügyminiszterhez - “Mikor lesz Adyemlékmű Csucsán, és ennek érdekében a magyar külügy milyen lépéseket kíván tenni?” címmel ELNÖK (Kövér László) : Most Varga István fideszes képviselő úr következik, aki interpellációt nyújtott be a külügyminiszterhez: “Mikor lesz Adyemlékmű Csucsán, és ennek érdekében a magyar külügy milyen lé péseket kíván tenni?” címmel. A képviselő úré a szó. DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! “Hiszen én mindent elhagyok, / Dalt, életet és dicsőséget. / De az igaz: az én vagyok, / De a magyar: az én vagyok.” “Pompás magyarok, templomb ól jövet / Mentek át a Kalota folyón / S a hidat fényben majdnem fölemelte / Az ölelő júniusi Nap.” A 134 évvel ezelőtt született Ady Endrét idéztem, akit Szerb Antal így jellemzett: “Olyan volt Ady, mint a kő Jókai regényében, mely belehull az olvadt kris tály tavába, és egyszerre bazaltoszlopok sorakoznak égfelé.” A Királyhágót átlépett Kós Károly Kalotaszegének határán húzódik a SebesKörös csodálatosan szép völgyében a már szinte teljesen elrománosodott Csucsa - ma hét magyar lélek él ott mindössze ,s a hol e Ház országgyűlési képviselője, Boncza Miklós Alpár Ignáccal felépíttette a gyönyörű romantikus stílusú kastélyát. Ebben a kis csucsai községben ismerkedett meg Ady Csinszkával, majd a házasságkötés után kisebbnagyobb megszakításokkal egészen 1917 no vemberéig lakott itt. Még a halála előtti utolsó nyarat is itt töltötte. Kevesen tudják, hogy Ady a csucsai református egyházközség presbitere volt, és apósa halála után jelentős összeget adományozott az egyháznak. Ady imádta a gyönyörű tájat, gyakran fürd ött a SebesKörösben, innen járta be Kalotaszeget, majd egész Erdélyt. Amikor 1916ban a románok betörtek Erdélybe, a Bonczavár teraszáról és ablakából, ha lepillantott, a futó Erdélyt kellett néznie. “Én láttam a futó Erdélyt / Majdnem ájultan s tehetetl en, / Éreztem már a Rém sok iszonyát, / De sohase keservesebben: / Mintha fajtám fölött / Húzták volna a halálharangot / S mintha én is a bűnösök / Millióihoz tartoztam volna.” Isten kegyelme megkímélte, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltása után oly forrón szeretett Erdélye de facto, de jure elvesztését is megérje. Az egy bundáért Octavian Gogának eladott kastélyt Goga neobizánci stílusban átépítette, s ma egyetlen tábla sem emlékeztet arra, hogy ez volt a Bonczakastély, és itt élt a XX. század legnagyobb m agyar költője, a Partium szülötte, akit Zilah nevelt, és Nagyvárad tett híressé. (14.30) Ismét Adyt idézem: “Erdély adta nekünk a Napkirályt. (…) Neki volt Fráter Györgye, ki tudta, hogyan kell a törökkel bánni s távol tartani tarkónktól a simogató német k ezet. És Erdély látott elsőnek mélyen be Európába. Jött a nagy égszakadás, jött a protestantizmus, és Erdély érezte legjobban, hogy ez lesz az ötödik, a hatodik vagy nem is tudom hányadik honfoglalás, de az lesz. S odakapcsolta magát Európához, lelkébe eng edett mindent, ami jött (…), s szinte Ázsia szélén egy kis ország akadt, mely ki merte mondani, hogy az embereknek hite pedig az ő maguk dolguk.” Kérdezem államtitkár urat: mikor állítunk végre Adynak méltó emléket Csucsán? Köszönöm szépen. (Taps a kormány pártok soraiból.) ELNÖK (Kövér László) : Válaszadásra megadom a szót Németh Zsolt államtitkár úrnak. NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a felveté st. Van egy rossz hírem meg egy jó hírem, képviselő úr. A rossz hír az az, hogy amit ön most itt elmondott, az igaz, a kilencvenes évek végén a csucsai Bonczakastélyban megszűnt az
