Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PÁL TIBOR, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3707 Mindezeket összefoglalóan, a bizottságunk - ahogy az előbb elmondtam - kormánypárti többséggel, mind a fideszes, mind a KDNPs képviselők szavazatával alkalmasnak találja az általános vitára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kisebbségi véleményt Pál Tibor képviselő úr ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr! PÁL TIBOR , az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnök Úr! Köszö nöm a szót. Tisztelt Ház! Az önkormányzati bizottság, amikor a köznevelésről szóló törvényt tárgyalta, akkor kétségtelenül úgy volt, ahogy az előttem szóló képviselőtársam mondta: elsősorban az önkormányzat fenntartói oldaláról kritizáltuk a törvényt, és e rről az oldalról hangzottak el különböző kérdések és kritikák a törvénnyel kapcsolatban. Természetesen a kételyeink is az iskolák működésével és a finanszírozásával kapcsolatban fogalmazódtak meg. A legnagyobb vitát az ingatlan- és az épületállomány jelenl egi helyzete és annak a jövőbeni sorsa váltotta ki a bizottsági ülésen. Azt a kérdést nem tudta megválaszolni a kormány részéről ott lévő, hogy az elmúlt tíz évben az önkormányzatok mekkora összegű fejlesztést fordítottak az iskolákra, az iskolák épületeir e, a felújításokra. Sajnos, az derült ki, hogy ilyen típusú nyilvántartással nem rendelkezik a kormány, nincs ilyen felmérés. Azért fontos ez a kérdés, mert amikor az oktatás majd állami feladat lesz, tehát elkerül az önkormányzatoktól, akkor az a kérdés o tt lesz, hogy de mi lesz az ingatlanvagyonnal. A fenntartás marade az önkormányzatoknál, az épület, a karbantartás, vagy azt is viszi, úgy, mint ahogy az egészségügynél az állam mindent elvisz az önkormányzatoktól? Mekkora vagyonról van valójában szó, ezt nem sikerült a bizottsági ülésen tisztázni. Ezt a kérdést igazából a jelen lévő előterjesztő a kormány részéről hárította, és azt mondta, hogy ez a kérdés nem ebbe a törvénybe, hanem majd az önkormányzati törvénybe kell hogy belekerüljön, és ott kell majd szabályozni, hárította ezt a kérdést. A fenntartói jog átadása és visszaigénylése kapcsán azt kell mondanom, hogy még a kormánypárti képviselőknek sem sikerült tisztázniuk, hogy milyen lesz ez a menetrend, hogyan is kell ezt majd végigvinni, milyen nyilvá ntartás, milyen leltár, milyen adminisztráció kell majd ahhoz, hogy esetleg átadják az intézményeket az államnak. Sőt, az volt a javaslat, hogy sokkal egyszerűbb lenne, hogy ahol meg akarják tartani az oktatást, ott ne kelljen átadni, tehát ne kelljen után a visszaigényelni, hanem hadd maradjon már az önkormányzatoknál. Az a helyzet, hogy erre a kérdésre sem kaptunk megnyugtató választ, sem az ellenzéki, sem pedig a kormánypárti képviselők, polgármesterek a bizottsági ülésen. Az épület és a fenntartás pedig elválaszthatatlan egymástól. Az épület után pedig a bizottsági ülésen kérdés volt a pénz, a források tekintetében. Az hangzott el, és ezt mindenki tudja, hogy ma az önkormányzatok közel 50 százalékkal egészítik ki a működési kiadásokat. Ha az oktatás elker ül az önkormányzatoktól, akkor az a kérdés, hogy ki és honnan fogja majd finanszírozni ezt a pluszösszeget. Erre sem kaptunk megnyugtató választ a bizottsági ülésen. Az előterjesztő ezt a kérdést is hárította. Ugyan elismerte, hogy közel 500600 milliárd f orintos kiesésről van szó, amit a költségvetésnek kell majd biztosítania, de az a válasz hangzott el, hogy ez nem ennek a törvénynek a része, hanem majd a költségvetésből kell biztosítani ezt a forrást. Tehát ezt is elhárította az előterjesztő. Pedig az el múlt években nagyon jól látjuk, hogy az önkormányzatok komoly felelősséget éreztek arra, hogy a helyi közösségek számára jó minőségű oktatást biztosítsanak, és komoly forrásokat tettek a feladatba. A 16 éves korhatár az önkormányzati bizottsági ülésen is e lőkerült, de nem a nevelési kérdésben, hanem más szempontból. Úgy került elő, és az volt a vita tárgya, hogy mi lesz a 16 éves kor után kikerülő gyerekekkel. A munkaerőpiac felvevőképessége mit mutat, vane igény 16 éves, végzettséggel vagy szakmai végzett séggel nem rendelkezőkre a munkaerőpiacon? Ha nem tud elhelyezkedni, akkor vélhetően az ő ellátásának, az ő foglalkoztatásának a problémája szintén az
