Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat általános vitája - POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a nemzeti összetartozás bizottságának előadója:
3705 Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Potápi Árpád képviselő úrnak, a nemzeti összetartozás bizottsága elnökének, a bizottság előadójának. Parancsoljon, elnök úr! POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS , a nemzeti összetartozás bizottságának előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Tisztelt Meghívottak! A nemzeti összetartozás bizottsága 2011. november 9ei ülésén tárgyalta meg a törvényjavaslatot, és azt általános vitára alkalmasnak tartotta. A 12 tagú bizottságból 7en igennel szavaztak, 2 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett. Engedjék meg, hogy mielőtt a bizottság véleményére részletesen ki térnék, idézzem a törvény bevezető szövegét: a nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelenkor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek hazafias nevelése és minőségi oktatása érdekében az a laptörvényben foglalt művelődéshez való jog, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a köznevelés résztvevői kötelességeinek és jogainak meghatározása, továbbá a korszerű tudást biztosító köznevelési rendszer irán yítása és működtetése célja a törvénynek. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottságunk üdvözölte, amire már szintén többen kitértek, a törvény elnevezését. Nem közoktatási törvényről beszélünk, hanem köznevelésről és nemzeti köznevelésről. A többségi támogató vélemény megfogalmazói szerint a korábbi szabályozáshoz viszonyítva jelentős előrelépést jelent az ifjúság nemzeti nevelése terén a hazai köznevelés mellett, hogy kitérünk a határon túli magyarok köznevelési feladataira is. A bizottsági ülésünkön Varga Zo ltán főosztályvezető úr egészítette ki a törvényjavaslatot, illetve válaszolt a megfogalmazódott felvetésekre, illetve kérdésekre. Azzal mindannyian egyetértettünk, hogy általában véve romlik a közoktatás eredményessége, általában csökken a gyermekek, a fi atalok tudásszintje. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy jelentősen csökken Magyarország versenyképessége is, ha a jelenlegi oktatási struktúra megmarad és azon nem változtatunk. Azt is elmondhatjuk a közel másfél éves társadalmi vita lefolytatása után, hogy mind enki tudja és érzi is azt, hogy valamit tenni kell, illetve alapvető változtatásokra van szükség az oktatás területén. Ki kell mondani, hogy rendre van szükség, az iskolákban átfogó és folyamatos ellenőrzésre és segítségnyújtásra is, ami szintén hiányzik k özel másfél évtizede az iskolákból. A nemzeti összetartozás bizottsága nagyon fontosnak tartja azt, hogy a törvényben megfogalmazódik a nemzeti nevelés, ráirányul a figyelem a nemzeti nevelésre. Emellett olyan ismeretkörök jelennek meg, mint például az egé szség, a környezettudatosság, az erkölcsi és pénzügyi, gazdasági és honvédelmi ismeretek oktatása, illetve a média, fogyasztóvédelem és ami nagyonnagyon fontos, a családi életre való nevelés. Az egyre súlyosabb demográfiai helyzetünket is ellensúlyozhatja egy új NAT azzal, hogy a gyerekeket, az ifjúságot meg fogjuk ismertetni a családi életre való neveléssel. Már az általános iskolában is megismerkedhetnek a fiatalok a családi munkamegosztással, a rokoni kapcsolatok fontosságával. A nemzeti összetartozás b izottsága a nemzeti összetartozás vagy összetartás szempontjából is rendkívül fontosnak tartja azt a lehetőséget, hogy minden magyarországi középiskolás legalább egy alkalommal szervezett keretek között a határon túl lakó nemzettestvéreivel megismerkedhet, mint ahogy azt is nagyon fontosnak tartjuk, hogy a határon túl élő magyar gyermekek is megismerkedhessenek a magyar kultúrával, a magyar történelemmel, egyáltalán Magyarország értékeivel. A középfokú iskolák az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezeté sét a magyarországi és külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozat alapján szervezik meg és irányítják ezeket a h atáron túli kirándulásokat.
