Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3693 alapelveket, és nagyon nehéz volt kiválasztani belőlük a legfontosabbakat vagy a leglényegesebbeket, hiszen nem ál l rendelkezésemre végtelenül idő, ezért nem említem meg valamennyit, de mégis felsorolom, és láthatjuk, hogy ezek nagyonnagyon lényeges, meghatározó tartópillérei lesznek és kell hogy legyenek az új köznevelési rendszernek. Akik jól ismerik a most hatályo s, 1993ban született törvényt, és sokan vagyunk ilyenek, rá fognak ismerni, lényegében ugyanazok az alapelvek nagyon sok helyen megismétlődnek, de nagyon sok újdonság is megjelenik. Értelmezés nélkül inkább csak felsorolom: a köznevelést nem szolgáltatásn ak, hanem közszolgálatnak tekintjük, a magyar nyelv analízise elvezet bennünket oda, hogy ezt pontosan értsük, hogy ebből mi minden származik. A köznevelési rendszer fenntartása, működtetése, fejlesztése a magyar állam feladata, régóta így van ez, most is deklaráljuk. A köznevelési rendszer a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat egyaránt szolgálja, ezeket harmóniába kell hogy hozza, az egyén és a közösség érdekei, céljai nem mondhatnak egymásnak ellent, ez a kormány minden egyes intézk edésével harmonizál. A gyermekek szüleivel, illetve gondviselőivel közösen végzi az iskolarendszer a nevelést. Ez egy evidencia, következik a természetjogból és régi felismerés. Hadd idézzem ide ismét a nagy kultuszminiszterelő d egyik gondolatát, amely a Pesti Napló 1928. évi februári számában jelent meg. Gróf Klebelsberg Kunó így ír: “Ha én Magyarország oktatóin végignézek, az óvónőktől kezdve fel az egyetemi tanárig, ebbe a nagyszerű szervezetbe mindig belegondolom a magyar an yát is.” Nos, mi is erre az álláspontra helyezkedtünk, értelemszerűen a szülőkkel, az anyákkal, apákkal, nevelőkkel való igen szoros együttműködésben érdemes csak a nevelést tételezni, ez tehát kijelöli a pedagógiai kultúrának az útját és a lehetőségeit is . Fontos alapelv a jogok és a kötelességek harmóniájának megállapítása. Azok a rendszerek, amelyekben bármelyik túlsúlyba kerül és dominánssá válik a másikkal szemben, egészségtelen rendszerek. A kisebbségek, a nemzeti etnikai kisebbségek vagy a nemzetiség ek autonómiájának biztosítása is alapelv. A korai iskolai fejlesztés, amely az elmúlt évünk egyik sikertörténete volt az európai uniós elnökségünk alatt is, bekerült a törvénybe azáltal, hogy 3 éves kortól tervezzük - mintegy három év múlva - az óvodáztatá st. Hogy mennyire nem új keletű gondolat ez, megjegyzem, engem is meglepett a korábbi évszázadok szakirodalmát tanulmányozva, amikor arra a megjegyzésre, arra a gondolatra találtam, ismét csak a nagy kultuszminisztert idézem: “Óvodai törvényünket gróf Csák y Albin javaslatára 1891ben - 1891ben! - szavazta meg a magyar törvényhozás, amely a 36 éves gyermekek gondozóira nézve kötelezővé teszi, hogy őket az óvodába küldjék.” Bevallom, ezt nem tudtam én sem, hogy ennek ilyen régi hagyománya van. Az a felismer és, amelyet a modern orvostudomány, pszichológia és pedagógiai kutatások alátámasztottak, hogy 3 éves kortól, akkor kell nagyon intenzíven fejleszteni a gyermeket, mert ami akkor elmarad a nevelésben, fejlesztésben, az gyakorlatilag behozhatatlan, és ezt a célt, különösen a leszakadóban lévő gyerekek intenzív nevelését szolgálja a 3 éves kori óvoda. A tankötelezettség, amelyet 616 éves korig jelöl ki a törvény, itt szükséges tisztáznom azt a mondatot, elhangzott már többször itt, a Parlament falai között i s: a tankötelezettség azt jelenti, hogy addig köteles a gyerek iskolába járni, de nem jelenti azt, hogy utána az iskolának ki kell tennie a gyereket. Vagy tanulnia kell 16 éves koráig, vagy dolgoznia kell, a magyar társadalom előtt ez a két út áll, vagy ta nulunk, vagy dolgozunk, és a határt 16 éves korban szabja meg ez a törvény, beleilleszkedve az európai átlagba. A fenntartást állami, önkormányzati, egyházi és magániskolák, illetve egyetemi, főiskolai gyakorlóiskolák köré sorolja. Fontos alapelv az anyany elven történő tanítás, és az, hogy az oktatási rendszer egységét, szakmai egységét biztosító pedagógiai szolgáltatások és szakszolgálatok is egységes állami, szakmai irányítás alá kell hogy kerüljenek, különben megint csak szétporlad az az egységesség, ame lyet az államnak garantálnia kell. Ezek után arról szólnék, hogy a közoktatási rendszerünkben jelenleg fellelhető hiányosságokat hogyan, milyen módon kívánja orvosolni, javítani az új köznevelési törvény. Először is a problémák
