Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 15 (134. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
3688 Tisztelt Ház! Szócska államtitkár úr a hét végén nyilatkozott a Népszabadságban. Ebben a legsajnálatosabb bejelentése az volt, hogy sajnálatos módon nem tud fizetésemelést ígérni az egészségügyben dolgozóknak. Tisztelt Országgyűlés! Mára az egészségü gyben a legnagyobb probléma a rendkívül alacsony bérezés az orvosok és az ápolónők tekintetében is. Egyre több magyar orvos és ápolónő külföldön próbál szerencsét jobb megélhetés érdekében. Tavaly 1100 orvos hagyta el az országot, az idén már ezt is meghal adó módon kétszázzal többen, tehát egy jelentős katasztrófa előtt áll ilyen tekintetben az ország. Hogyne lenne ez, tisztelt államtitkár úr, hogyha egy bankba bekerül valaki takarítónak, akkor több a fizetése, mint egy kezdő orvosnak! Jelenleg 50 százalék fölött áll a diplomás orvosok elvándorlásának aránya, kialakulóban van egy generációs probléma. A magyar orvos már külföldi fizetések ötödéért is itthon maradna, de sajnos ennyit sem ígérnek neki. Már az is sokatmondó, hogy az egészségügyben érintettek az egészségügy megmentéséért már nem a tárcától kértek segítséget, nem öntől, tisztelt államtitkártól, hanem a frakcióvezetőtől és a miniszterelnöktől. Önök néhány évvel ezelőtt, ha emlékeznek rá, népszavazást kezdeményeztek az egyeurós vizitdíj ellenére, mos t ettől sokkal nagyobb terhet jelentő adókat vezetnek be annak biztosítására, hogy az egészségügy jelenlegi szinten történő működése egyáltalán fenntartható és finanszírozható legyen. Ezekből az adóbevételekből az önök állításai ellenére mégsem jut az egés zségügyben dolgozóknak. (8.50) Az orvosoknak és a szakdolgozóiknak megfelelő társadalmi és anyagi megbecsülésre van szükségük, méltó munkakörülmények, méltó bérezés kell számukra. Nem igaz, tisztelt államtitkár úr, hogy erre ne lennének források a költségv etésben! Az igazság az, hogy önök ezeket a forrásokat másra, presztízsberuházásra költik. Ha stadionokat és hasonló más presztízsberuházásokat nem valósítanának meg, ezekből a pénzekből azonnal 50 százalékos béremelésre lenne lehetőség az egészségügyben. N em gondoljae, tisztelt államtitkár úr, hogy meg kellene fontolni a lemondását, mivel elveszítette (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) a becsületét az orvosok és az egészségügyben dolgozók között? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) E LNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Az elhangzottakra a kormány nevében Szócska Miklós államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ország gyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Őszintén be kell vallanom, hogy le kellett küzdenem magamban néhány adrenalinbelövellést azalatt, amíg önt hallgattam beszélni, és azt hiszem, először mondok ilyet ebben a Házban, mert azért a politikai kommunikációs szemfény vesztésnek is van valahol egy határa. De kontrollálva magamat akkor tényszerűen végigmennénk a felszólalásának a tartalmán. Az egyik: ismerjük a problémát. A cukorbetegek gondozása és ellátása a legnagyobb rendben folyik a magyar egészségügyben. Ez egy kró nikus állapot. A magyar egészségügyben, szemben egy versenyző, többbiztosítós egészségüggyel, mint például az Amerikai Egyesült Államok egészségügye, négyöt évvel tovább élnek a krónikus cukorbetegek. Úgyhogy szeretném jelezni, hogy a nemzetközi összehas onlításban nézze meg a magyar egészségügy eredményeit a cukorbetegség ellátásában, és akkor azt fogja látni, hogy még Amerikánál is, az önök által létrehozni kívánt versenyző, többbiztosítós rendszeres modellben élőknél is jobb helyzetben vannak a magyar cukorbetegek. Nem mondanám azt, hogy mindenben ideális az ellátás, de ez annak ellenére így van, hogy működőképes az ellátás a magyar egészségügyben, és önök mindent megtettek azért, hogy ez ne így legyen.
