Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 14 (133. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
3672 vidékgazdaságfejlesztő programját is átitatják a vidéki lét és a föld s zeretetét hangsúlyozó gondolatok. Ma dr. Entz Ferenc orvos, kertész munkásságát szeretném röviden bemutatni. Zala vármegyében, Sümegen született 1805ben, 1877es halálakor a Természet című lap így írt róla: “Egész élete nem volt egyéb fárasztó, nehéz munk ánál, mely közben soha nem ért rá pihenni. Ő azonban jókedvű s fáradhatatlan munkás volt, s nemes törekvése teljes tudatában sohasem tántorodott el egyenes irányú útjáról.” Orvosként végzett, mégis ő fektette le a magyar borkultúra alapjait, az általa elér t és feljegyzett tapasztalatok a szőlészet és borászat területén a mai napig meghatározóak. Tanulmányait Pozsonyban kezdte el, majd 1825ben Bécsbe küldték, hogy ott a tomboló kolerajárvány megfékezésében segédkezzen. Hazafiasságát mi sem bizonyítja jobban , mint hogy honvéd főorvosként vett részt az 184849es szabadságharcban. 1850ben Pestre költözött, és végleg felhagyott az orvosi szakma gyakorlásával, és többekkel együtt megalapította a Pesti Gyümölcsfa és Szőlészeti Tanintézményt. Itt kutatásaival nem zetközileg is elismert eredményeket ért el. Entz a Gellérthegy oldalában szintén többedmagával megalapította a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetet, levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia, de több nemzetközi, külföldi intézmén ynek is elismert tagja volt. Eredményei a mai napig a kertészeti köztudat részét képezik, illetve használják az oktatásban a szakiskolákban. Brüsszelben és Amszterdamban tartott nagysikerű előadásaira a szakma mind a mai napig emlékszik. Szintén az ő érdem e, hogy megszületett az új kertészeti szaknyelv. A minőségi bortermelést is céljául tűzte ki. Részletesen foglalkozott a telepítéssel, oltással, fajta és tájadottságok részletes elemzésével és az itt felmerülő problémák megoldásával. Borászatánál a kezelés t és a vegyszertant messze korát megelőzve alkalmazta. Kutatás céljából létrehozott egy borászati laboratóriumot, amely nyitva állt az ország összes borásza előtt is. Nemcsak a szőlészettel, hanem a gyümölcs- és zöldségágazattal is foglalkozott magas színv onalon. Az ültetéstől a metszésen át, a telepítéstől a növény gondozásáig minden területen újat tudott felmutatni. Munkássága során több tucat gyümölcsfajtát jegyzett le, és ide főleg az alma, körte- és barackfajtákat lehetne felsorolni. A zöldségtermeszt és területén kísérletezett a melegházi kultúrával, valamint a tartósítási lehetőségekkel is. Különös figyelmet szentelt egyébként a gyógy- és fűszernövényeknek is. Az általa létrehozott intézmény volt a jogelődje a később megalakult Kertészeti és Élelmisze ripari Egyetemnek. Amikor iskolát alapított, tisztában volt azzal, hogy hazánk kertészeinek legnagyobb hátránya a tudatlanságból fakadt. Iskolája, annak ellenére, hogy gyakorlatcentrikus volt, nagyon magas színvonalon elméleti oktatást is végzett. Olyan tá rgyak szerepeltek a képzésben, amelyek mind a mai napig részei az agrármérnöki és kertészeti képzésnek, ezt jómagam is tapasztalhattam az agráregyetemen. Szakított a korábbi gyakorlattal, és nem dísznövénykertészeket képzett elsősorban, hanem szakszerű, te rmeléshez hozzáértő, gyakorlati szakembereket. Hazaszeretete és embersége nyilatkozik meg abban, hogy a legszegényebb néprétegeknek is mesterséget adott a Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézetben, amely, ahogyan már említettem, az egyetem egyene s ági leszármazottja. Rokonszenves vonása, hogy minden emberi problémára érzékeny, odafigyelő, más népeket tisztelő, azoktól szívesen tanuló ember volt. Entz mélyen hatott a kor kertészeti termelésére és a tudomány fejlődésére, de több műve él és hat korun kban is. Érdemeit sok millió gyümölcsfa és szőlőtőke hirdeti mind a mai napig is, és fogja még hosszú évtizedeken át. Entz Ferenc emberi tulajdonságai és munkássága a magyar vidékért aggódó, fejlődését előmozdítani akaró, ezért aktívan tenni tudó, áldozato t is vállalni képes képviselő számára fontos üzenetet tartalmaz, és remélem, itt a tisztelt Házban is sokan megfogadjuk az általa sugallt jó tanácsokat.
