Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 14 (133. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SÓS TAMÁS (MSZP):
3652 Itt szeretném megemlíteni, hogy jómagam is mintegy évtizeden át egy sza kközépiskolában tanítottam, ahol rengeteg szakmacsoport képzésével, tanításával foglalkoztunk, és gyakorlati tapasztalatból elmondhatom, hogy az iskola vezetése érdekelt volt abban, hogy minél több munkáltatót megkeressen, hogy az iskola kapcsolatrendszeré t bővítse, különböző forrásokat tudjon találni ezeknek a szakmacsoportoknak a finanszírozásához, mert abban biztosan egyetért, hogy a finanszírozási oldallal gondok voltak az elmúlt évtizedben. Mindazonáltal nem vagyok egyáltalán abban biztos, hogy ezek a térségi integrált szakképző központok lennének a megfelelő képzési központok a szakképzés területén, sajnos elég sok negatív tapasztalat van az elmúlt évekből. 2008 óta a holland mintára megvalósuló tiszkek lényegében pénznyelőként, mintegy feneketlen kútk ént funkcionáltak, ahol szakértők, menedzserek 500600 ezer forintokat is felvettek havonta, sok esetben azért, hogy hetente egyszer ellátogattak az iskolába. Ezért is, mivel magával a tiszkrendszerrel nem értünk egyet, ezért sem tudjuk támogatni magát a j avaslatot, hiszen magának a szakképzési hozzájárulásnak a fogadó alanya nem a megfelelő intézmény, úgy gondoljuk. (1.10) Mindazonáltal talán javíthat ezen a helyzeten, hogyha részint a nappali, részint pedig közvetlenül az iskolába, a szakképző kö zponthoz juttathatják el ezek a cégek a szakképzési hozzájárulást. A módosító javaslatom másik fele azt célozza, hogy azok a cégek, amelyek eddig is a saját dolgozóikat különböző képzésekre járatják, számítástechnikai képzésekre, olyan különböző tanfolyamo kra, amelyek a munkakörükhöz kapcsolódtak, illetőleg itt a legnagyobb szegmenset a nyelvi képzések adják, a javaslatom szerint ezek a képzések a továbbiakban is részben leírhatóak lennének a szakképzési hozzájárulás keretösszegéből. Nem mertem túl sokat ké rni a módosítómban, 20 százalékot jelöltem meg az eddigi 60, illetőleg 33 százalék helyett. A kis cégek 60 százalékot, a nagyok pedig 33 százalékot írhatnak le a jelenleg hatályos törvény szerint. A bizottság ezt a javaslatomat lényegében egy bizottsági mó dosító javaslat formájában támogatná, azzal a módosítással, hogy a kisebb cégek 20 százalékot, a nagyobb cégek pedig 10 százalékot tudnának leírni. Innen folytatnám. Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) : A következő hozzászóló Sós Tamás képviselő úr, MSZP. DR. SÓS TAMÁS (MSZP) : Elnök Úr! Képviselőtársak! Én is itt folytatnám, ahol az imént elhangzott, hogy számos olyan javaslat van, amely, úgy gondolom, szembemegy a kormány eddigi törekvéseivel, azzal, amit a duális képzés elterjesztésével kapcsolatban megfogalm aztak a gazdasági fejlődés számára olyan fontos lehetőségeknél, mint az egyének, tanulók, munkavállalók oktatásképzési színvonalának emelésével. Nem számol az előterjesztés a felnőttképzés kapcsán azzal, hogy ha ezt az intézkedést bevezetik, akkor jelentő s megrendelői elmaradás következik be, tehát csökkenni fog a felnőttképzésben részt vevők száma. Az 5. §hoz szeretnék konkrétan is kapcsolódni, Gúr Nándor úrral adtunk be mi is módosítót. A tervezet szerint itt az 5. §nál a jövőben a hozzájárulásra kötel ezettek kizárólag a gyakorlatigényes szakképzésben, illetve alapképzésben részt vevő tanulók foglalkoztatásából eredő, őket megillető díjazással csökkenthető. (Sic!) Ennek értelmében a kötelezettek saját munkavállalóinak képzésére fordítható támogatás megs zűnik, jelentős forráselvonást hajtanak végre. Sajnos, ez valószínűleg azt fogja eredményezni, hogy a cégek egyébként is nehéz gazdasági környezetben még kevesebb pénzt tudnak erre a célra, a dolgozóik szakmai fejlődésére fordítani. Ez az elv egyáltalán ni ncs tekintettel arra, hogy nemcsak az iskolapadból kikerülő pályakezdő munkavállalóknak kell korszerű ismeretekkel rendelkezniük, hanem az idősebb, régóta a szakmában dolgozó társaiknak is. A szűkülő források miatt a cégek tehát kevésbé tudják majd megőriz ni munkavállalóik versenyképes tudását,
