Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 7 (130. szám) - Az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4831. sz.), valamint a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíjmutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi t... - ELNÖK (Jakab István): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Jakab István): - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
3123 társadalmi csoportnak, akiknek valóban szüksége volna a segítségre, akik valóban a szakadék szélén állnak, akik valóban nemhogy n incsenek ki a vízből, hanem folyamatosan levegőért kapálóznak, na, számukra nem nyújt megoldást sem az eddig bejelentett intézkedéscsomag, sem ez a mostani javaslat. (21.20) A mostani javaslat egy szépészeti tevékenység, egyrészt technikai ráncfelvarrásnak is tekinthető, másrészről azért van egy érdemi része, ez pedig a kamatkorlátozás. Ezt a kamatkorlátozást az LMP már egy éve sürgeti, de minden egyes ellenzéki párt tett be ez irányú javaslatot. Mi mondjuk, annak jobban örültünk volna, hogyha a bankközi ka mathoz kötik, és odaraknak egy plusz 45 százalékos sávot, amiben lehetséges volna a kamatszabályozás. De már ez is öröm, hiszen a képviselőtársaim már említették azt, hogy azért vannak olyan pénzintézetek, és a mai napig mennek a reklámjai ezeknek a pénzi ntézeteknek a televízióban, amik kvázi uzsorakölcsönt nyújtanak, hiszen rövid lejáratú hitelért olyan magas kamatokat kérnek, amit senki nem tud utána kifizetni. Ezért úgy gondoljuk, hogy valóban azon emberek számára van szükség itt a törvényalkotásnak meg oldást adni, akik a legrosszabb helyzetben vannak. Ezt eddig a kormányzó többség elutasította, nem vette figyelembe. Milyen lehetőségeink vannak? Egyrészt a védett számla bevezetése, ez azon emberek számára nyújthat megoldást, akiknek a kis járandóságára, a fizetésére, amiért eléggé keményen megdolgoznak, ezeknek a fizetésére a bankok ráteszik a kezüket, és sem a rezsire, sem az élelmezésre, sem a gyermekek iskoláztatására már nem marad pénz. Ezért azt gondoljuk, hogy szükséges egy olyan védett számla bevez etése, amely a bankoktól óvná meg ezen emberek számláit, és az alapvető életszükségletek biztosításához szükséges összegeket megtartaná ezeknél a családoknál. Enélkül nem tudjuk a szociális katasztrófát megelőzni, ami - mint említettem - nőttönnő. A legut óbbi egynegyed évben 12 százalékkal nőtt a fizetésképtelen adósok száma, ami, hogyha a tendencia folyamatosan nő, látszik, hogy ez egy exponenciálisan növekvő trend, akkor egy még súlyosabb szociális katasztrófával kell szembenéznünk. A védett számla az eg yik megoldás azért, hogy ne kerüljenek kilátástalan helyzetbe ezek a családok. A másik jó megoldás a magáncsőd intézményének bevezetése volna, amire már fideszes képviselőtársaim is ellenzékben, amikor még ott ültek, tettek javaslatot, de ugyanúgy a szocia lista képviselőtársaim is benyújtották már ezt a törvényjavaslatot, de az LMP is tett ez irányú határozati javaslatot. Hogyha ezt a javaslatot nem nyújtja be a kormányzat, vagy nem fogadja el az ellenzéki javaslatokat, akkor azt lehet látni, hogy nagyon so k ember kerül tökéletesen reménytelen helyzetbe. Ezt a reménytelenséget oldaná föl a magáncsőd intézménye, amely azt jelentené, hogy volna fény az alagút végén, hogyha hosszú távon, ha kemény munkával is, akkor is ki lehetne jönni ebből a hitelválságból, a mi személyes szinten is nagyon nagy válságot jelent, és családokat is tehet tönkre, de van kiút. Na már most, hogyha ezt a kiutat nem biztosítjuk itt a sok százezer, tényleg sanyarú sorsban lévő ember számára, akkor itt nagyon súlyos társadalmi katasztrófa következhet be. Most nem akarok olyan hírekkel is példálózni, mint amikor explicit kimondták, a szomszédok elmondták, hogy itt az öngyilkosságok mögött az volt, hogy nem tudták a hiteleiket fizetni. Ez még inkább halmozódni fog, hogyha ezeket a szociális jellegű javaslatokat, mint a védett számla vagy mint a magáncsőd intézményének bevezetése, nem teszi meg a kormányzat. Enélkül kevés az a tett, amit most itt leteszünk az asztalra. A másik dolog ezzel kapcsolatban, amit mindenféleképpen fontos elmondani, a kormányzat és a bankok viszonyának a folyamatos változása. Először, még tavaly ez idő tájban, emlékszem, sűrűn ment a zárt ajtók mögötti tárgyalás a kormányzat és a Bankszövetség között, majd pedig előálltak egy nesze semmi, fogd meg jól javaslatcsomaggal , ami egyértelmű, hogy a Bankszövetség szája íze szerint született. Majd a gazdasági szabadságharc egyik nagy csatájaként nekirontott a kormányzat a bankoknak, ami a lehető legrosszabb lehetőség volt, hiszen nem azt választotta, hogy szoros gyeplőre
