Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 7 (130. szám) - Bertha Szilvia (Jobbik) - a nemzeti erőforrás miniszterhez - “Mi számít pofátlan végkielégítésnek, és mikor jár a méltányossági mentesség a 98 százalékos különadó alól?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ELNÖK (Lezsák Sándor):
3075 rám is fog vonatkozni a visszamenő hatálya miatt. Voltam olyan naiv, azt gondoltam, hogy az én sz ámlámon lévő pénzzel szabadon rendelkezem. Az adóbevallás során méltányossági alapon mentességet kértem, azt elutasították azzal, hogy a kiadásom magasabb, mint a bevételem, ezért az adóhatóság számára nem világos, hogy miből élek. Pedig feltüntettem a csa ládi kölcsönt, ami egyre növekszik.” Biztos, hogy mindenáron becsületes életeket tönkretéve, nyomorba döntve kell növelni a költségvetési bevételeket, az adóhivataltól pedig a kormány várja el ezt az ésszerűtlen, minden emberi belátást nélkülöző hozzáállás t? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Várom válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Képviselő asszony, a választ - mint már említettem - Czomba Sándor államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtit kár úr! DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A 98 százalékos különadó bevezetésénél elsősorban a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás elvé t tartottuk szem előtt. Nyilvánvaló, hogy az semmiképpen sem engedhető meg, hogy egyes emberek indokolatlanul magas pénzeket tegyenek zsebre csak azért, mert megszűnik a munkaviszonyuk. A részletek kialakításánál ügyeltünk arra is, hogy eltérően kezeljük a vezető beosztású, tényleg sokat keresőket és a kisembereket. Ezért állapítottuk meg eltérően azokat a jövedelmeket, amelyek után a különadót fizetni kell, és azt a jövedelemhatárt is, amely felett ez a kötelezettség fennáll. A 2 millió forint feletti jöve delem után különadó fizetésére kötelezettek közé lényegében csak az olyan magas tisztségből kikerülő emberek tartoztak, mint a volt miniszterek, államtitkárok, polgármesterek, állami, önkormányzati tulajdonú vállalatok vezérigazgatói, igazgatói, akik munka viszonyuk fennállása alatt is kiemelkedően magas jövedelemhez jutottak a közpénzek terhére. A beosztottaknak csak 3,5 millió forint felett kell fizetniük, és esetükben nem kell figyelembe venni az egy munkahelyen töltött évtizedek elismeréseként kapott hűs égjutalmat, jubileumi jutalmat akkor sem, ha azt a munkaviszony megszűnésekor fizetik ki. (17.00) Ezek az emberek tényleg csak a végkielégítés korábbi éveiben ki nem vett szabadság megváltása címén kapott összeg, illetve a felmentési idő munkavégzési kötel ezettséggel nem járó időszakára kifizetett juttatás összege után kötelesek különadót fizetni. Tisztelt Képviselő Asszony! Kérdésében ön nem részletezte, hogy a különadófizetési kötelezettséget sérelmező áldozat milyen beosztást töltött be, és mikor szűnt meg a munkaviszonya. Mint ismert, a fizetési kötelezettséget előíró jogszabály visszamenőleges jellegét az Alkotmánybíróság megszüntette, a kötelezettség csak azokra vonatkozik, akiknek a munkaviszonya 2010. január 1jét követően szűnt meg. Amennyiben a jo gszerű különadó megfizetése igazoltan komoly gondot jelent, törvényes lehetősége van arra, hogy az adóhatóságtól fizetési könnyítést, halasztást vagy részletfizetést, illetve az adó mérséklését kérje. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a ko rmánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kérdések időkeretének végére értünk. Most szünet következik. Ülésünket 17 óra 45 perckor folytatjuk. Köszönöm szépen. (Szünet: 17.0118.05 Elnö k: Lezsák Sándor Jegyzők: Móring József Attila és Hegedűs Lorántné) ELNÖK (Lezsák Sándor) :
