Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 12 (109. szám) - Az ülés megnyitása - Megemlékezés volt országgyűlési képviselő haláláról: Gerbovits Jenő (FKgP) - Napirenden kívüli felszólalók: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
29 Mi azt állítjuk, hogy munkáért nettó 48 ezer forintot kapni, az egy helyesebb állapot, mint jövedelempótló támogatásként fölvenni havonta 28 500 forintot. Ez a mi meggyőződésünk, a szolidaritási rendszerünk és gondolkodásmódunk alapja. Ezért elindítottunk kísérleti programokat, amelyekkel a Startmunkát meg akarjuk indítani: mezőgazdaság, energiahordozók, energiatermelés kérdése, nagy állami beruházások. Én azt hittem, hogy egy szocialista szorít azért, hogy ezek a programok sikerülhessenek. És utána a következő évben, 2012ben vért izzadunk azért, hogy megtaláljuk a költségvetési lehetőségét annak, hogy ne csak néhány, 89 ilyen kísérleti programot tudjunk megindítani, hanem 200 és 300 ezer közé vigyük azoknak az embereknek a számát, akik nem 28 500 forintnyi segélyt, hanem 48 ezer forintnyi bért fognak kapni a munkájukért. 200 és 300 ezer közé, és szeretnénk, ha ’13ban olyan ország lenne Magyarország, ahol el tudjuk mondani, hogy minden ember számára, akinek a piac nem adott lehetőséget a mu nkára, de akar dolgozni, azoknak segély helyett képesek vagyunk Startmunkalehetőséget biztosítani. Miért támadják önök ezt a rendszert? Szerintem ez a rendszer jó a magyar választópolgároknak. Sokkal jobb, mint az a rendszer, amit önök itt hagytak örökség ül a mi számunkra, és ezért továbbra is szeretném jelezni: akármilyen érdeket is fogalmaznak meg, mi továbbra is azért fogunk dolgozni, hogy Magyarország egy olyan ország legyen, ahol egyébként az adózás a lehető legegyszerűbb, a legtöbb pénzt hagyja az em bereknél, leginkább a munkára ösztönöz, és ahol mindenki dolgozhat, és a munkájával előrébb juthat. Ha pedig nem dolgozik, vállalnia kell annak kockázatát, hogy hátrább fog kerülni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek után már csak egyetlen kérdést kell érint enem Mesterházy képviselőtársam gondolatai kapcsán. Már nem emlékszem pontosan, hogy önt mikor választották először parlamenti képviselővé. Nekem abban a szerencsében van részem, hogy 1990 óta itt vagyok a magyar parlament képviselői között, amiért hálás i s vagyok egyébként a választópolgároknak. És arra is emlékszem, amikor ’98 és 2002 között meghirdettük és végrehajtottuk az akkori kormány gazdaságpolitikáját. És akik itt fiatalabbak annál, semhogy ott lehettek volna azokban a vitákban, úgyhogy ezt Schiff er képviselőtársamnak is mondom, Vona képviselőtársamnak is mondom és Mesterházy képviselőtársamnak is mondom: pontosan ezeket a mondatokat hallottam, mint amiket most önök elmondtak. Amikor megindítottuk az új gazdaságpolitikát, az első év végén nemcsak m ondatra, hanghordozásra is hasonló mondatok idéződnek most föl a fülemben, ahol elmondták egyébként briliáns elmék és tiszteletre méltó közgazdászok, hogy az, amit csinálunk, az nem lehetséges. Ezt mondták, ugyanis olyan célokat tűztünk ki, amelyeket a köz gazdasági tankönyvek szerint egyszerre nem lehet elérni. Mert valóban az volt a tervünk, hogy a ’98ban itt hagyott 18 százalékos inflációt levigyük 10 százalék alá, ezzel egy időben növeljük a foglalkoztatást, ezzel egy időben csökkentsük az államadósságo t, ezzel egy időben csökkentsük a költségvetési hiányt és növeljük a foglalkoztatást. S azt mondták, hogy ez lehetetlen. Én nem tudom, hogy a tankönyvek szerint lehetetlene, vagy csak arról van szó, hogy ezt a tankönyvet, amely szerint ez lehetséges, még nem írták meg. De egy dolgot tudok mondani önöknek, hogy ’98 és 2002 között ez lehetséges volt. Igaz, nem egy év alatt, hanem négy év alatt, de lehetséges volt. É s nekem ilyenkor mindig eszembe jut az az okos zoológiai okfejtés, amely bebizonyítja a darázsról annak tömege, súlya, szárnymérete alapján, hogy ilyen lény nem létezhet, de ha létezik is, repülni biztosan nem tud, mert nem tudja legyőzni a fizika törvénye it. A helyzet az, hogy a darázs repül. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Erről mindannyian tudunk időnként kellemetlen tapasztalatok alapján is beszámolni. Ez a gazdaságpolitika működik. Munkaalapú gazdaság lesz Magyarországon, arányos adórendszer lesz Magyarországon, emellett szolidaritási rendszer lesz Magyarországon, és ez a gazdaságpolitika munkát fog adni az embereknek, akik a munkájuk révén majd boldogulhatnak.
