Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. november 2 (127. szám) - A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZILI KATALIN (független):
2747 Köszönöm. Elnök úr, nagyon rövid leszek, csak Mátrai képviselő asszony első mondataira reagálnék, pusztán a jegyzőkönyv és a tényszerűség kedvéért. Az Európai U nióval folytatott csatlakozási tárgyalások során például az agrárfejezetet volt szíves az első Orbánkormány lezárni, ezt azért tegyük hozzá akkor, amikor mutogatunk mindenfelé. Köszönöm. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Kösz önöm szépen. Rendes felszólalásra Szili Katalin képviselő asszony következik. Parancsoljon, elnök asszony! DR. SZILI KATALIN (független) : Elnök Úr! Képviselőtársaim! Én is szólhatnék arról, ami ennek a törvénynek a fontosságát és a szükségességét jelenti, de ha megengedik, Mátrai Márta képviselő asszony utolsó néhány mondatához kapcsolódva, egészen más hangsúllyal szeretném a figyelmüket felhívni néhány olyan kérdésre, amely a törvénybe került, ugyanakkor az európai uniós rendeletek és az ENSZ néhány olyan határozatával ellentétes, amely, úgy gondolom, szükséges, hogy módosításra kerüljön. Számomra egyébként ennek a törvénynek a vizsgálatánál nyilvánvalóan az új alaptörvény alapvetésének B) cikke (3) bekezdése az egyik irányadó, ami azt mondja, hogy a közhat alom forrása a nép, ugyanakkor a 9. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A törvény bevezetője szól arról is, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül népszavazás útján is részt vehessenek. Ugyanez természetesen a helyi közhatalom gyakorlása keretében a helyi önkormányzati közösségeket is megilleti. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ebből indulunk ki, és egy egészen más pr izma alá helyezzük azt a törvényt, ami az asztalunkon fekszik, akkor láthatjuk azt, hogy a tervezet szerint a helyi és országos kérdések megítélésében csupán olyan személyek vehetnek részt, ahogyan ezt Mátrai Márta képviselőtársnőm is idézte, akik választó joggal rendelkeznek, ugyanakkor az európai szintű kezdeményezéseknél ez nem követelmény, hanem az érintett személy állampolgársága és a meghatározott életkor betöltése az, ami irányadó. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Parlament és a Tanács polgári ke zdeményezésről szóló 211/2011. európai uniós rendelete szerint polgári kezdeményezés támogatására csak olyan aláíró jogosult, aki uniós polgár, és elérte az európai parlamenti választásokon való részvételre jogosító életkort. Tehát nem a választási jogosul tságot írja elő, hanem egyszerűen csak az életkor betöltését, illetőleg az állampolgárságot. Az európai polgári kezdeményezés, annak ellenére, hogy nem bír ügydöntő jelleggel, az Európai Unió politikájában való részvétel formáját jeleníti meg, méghozzá oly an formáját, amellyel a kezdeményezést támogató polgárok közvetlenül kérik fel az Európai Bizottságot, illetőleg az Európai Unió hatáskörébe tartozó területeken tehetnek kezdeményezéseket. (20.00) Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvaló az ellentmondás, hog y míg az európai szintű kérdések, bár általában elvontabbak, megítélésük nehezebben átlátható, mégsem tartalmaz kirekesztő szabályt annak alapján, hogy az uniós polgár lakóhelye vagy állampolgársága szerinti tagállamban szerepele választójogi névjegyzékbe n. Az Európai Unió rendelete feltételezi, hogy bármely uniós állampolgár, aki a meghatározott életkort elérte és a kezdeményezésben részt kíván venni, a fogyatékosságától, a belátási képességétől függetlenül képes az érintett kérdés megítélésére. De ugyaní gy idézhetném önöknek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZegyezményt is, amelyet az Európai Unió is
