Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 27 (125. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2012. évi költségvetési törvényjavaslatáról, valamint a Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2012. évi költségvetésének tervezetéről eg... - ELNÖK (Jakab István): - SZABÓ REBEKA (LMP):
2382 Az agrárkutatás is mostoha helyzetbe kerül. Alapvetően nagy átcsoportosítások zajlottak, új intézet is létrejön, mégis ha összehasonlítjuk a számokat, akkor kiderül, hogy összességében 520 millió f orinttal csökken ennek a területnek a költségvetése. Ezt kifejezetten aggasztónak találjuk, mert azt gondoljuk, a sikeres agráriumnak alapvető feltétele lenne az innovatív hozzáállás, és ehhez szükséges, sőt fontos az agrárkutatás. Az viszont pozitívum, ho gy a génmegőrzési intézményekre a tavalyinál valamivel többet szán a kormány. Ami egy meglehetősen feltűnő növekedés, az az Agrármarketing Centrum. Az Agrármarketing Centrum forrása a tízszeresére bővült, aminek nem látjuk ésszerű indokát a jelenlegi rends zerben. Egyrészt persze nagyon fontos lenne a hazai agrártermékek népszerűsítése mind a belső, mind a külső piacokon, ugyanakkor az Agrármarketing Centrum működését nagyon sok kritika éri a különböző szakmai berkekből. Felmerül a gyanú, hogy bizonyos szemp ontból aktuális kormányzati kifizetőhelyként működik. Mi azt gondoljuk, akkor kéne az Agrármarketing Centrumnak sokkal több forrást biztosítani, ha előbb végre megtörténne a teljes átvilágítása, működésének az átvizsgálása, és egyfajta szakmai konszenzus a lapján dőlne el, hogy az Agrármarketing Centrum pontosan mire és hogyan fordítja az állami pénzeket, mert addig sajnos elég nagy esély van rá, hogy ez pénzkidobás lesz. Valamilyen szinten idetartozik a borágazat támogatása is. Egyrészt csökken a Hegyközség ek Nemzeti Tanácsának a támogatása, másrészt a bormarketingre tervezett bevétel elosztásával is gondok vannak. Itt utalok arra, amit az előbb mondtam: ezt is az Agrármarketing Centrum kezeli. Úgy gondoljuk, túlzott mértékű az az arány, amit az állam ebből a borminőség ellenőrzésére levesz. Ez most 40 százalék, azaz 600 millió forintot fordítunk a borminőség ellenőrzésére, miközben az egész Élelmiszerbiztonsági Hivatal 127 millióból működik. Itt valamiféle aránytalanságot látunk. Szerintünk jobb lenne ebből az összegből legalább 20 százalékot borászati kutatásra fordítani akkor, amikor - ahogy az előbb is mondtam - az általános agrárkutatás támogatása erősen csökken. Ezért szerintünk a borászati kutatásokra többet kellene ebből fordítani. Megemlíteném még, h ogy a mezőgazdasági középfokú szakoktatási intézmények támogatása is jelentősen csökken. Egyébként már az oktatás kapcsán is számos esetben elmondtuk, hogy az az ország, amelyik az oktatásán spórol, gyakorlatilag keresztet vethet a jövőjére. Itt tehát a jö vőből vonunk ki forrásokat. Itt visszatérnék arra, hogy jól működő mezőgazdasága csak úgy lehet ennek az országnak, ha figyelemmel vagyunk a XXI. századi folyamatokra, az innovatív technológiákra, s az oktatásnak ebben nyilván nagyon fontos szerepe van. Megjegyezném azt, ami azért üdvözlendő, hogy a tanyafejlesztésre fordított támogatás egy kicsit nő, 1 milliárdról 1,5 milliárdra - ami önmagában pozitív , ugyanakkor azt gondoljuk, ez az összeg sem biztos, hogy elég lesz. Fontosnak tartanánk, ha a tanyafe jlesztési programokra több pénz jutna. Megemlíteném még a földkérdést. Tavaly volt egy földvédelmi járulék sor, amely 3 milliárd forinttal szerepelt. Ez most eltűnt a költségvetésből. Úgy gondoljuk, ez azért is rossz, mert akkor nem látjuk, hogy ezt pontos an mire fordítják. Szerintünk ezt mindenképpen a termőföldek védelmére kellene visszaforgatni, az pedig fontos lenne, hogy ezt nyomon tudjuk követni. Aztán itt van a Nemzeti Földalap kérdése. Tulajdonképpen nincs állami támogatás a földvásárlásra. A földel adásból remélnek 2 milliárd forint bevételt, és ebből szándékoznak a vásárlásra körülbelül 500 milliót költeni. Mi azt gondoljuk, hogy ennek sokkal nagyobb hangsúlyt kéne kapnia, és sokkal többet kellene az államnak földvásárlásra költenie, s nem csak a be vételeiből. (12.00) Egyébként a bérletből származó bevételek nagysága is érdekes: ez tavaly 5,5 milliárd forint volt, idén 10,5 milliárdra számítanak. Kérdés, hogy most, amikor folyton azt mondják, hogy most fognak újrahirdetni 60 ezer hektár bérletet, abb ól nem foge vajon több bevétel befolyni. Itt ez a szám is kérdéses számunkra. Összességében hiányosnak látom a költségvetést abból a szempontból, hogy nem jelenik meg benne az, hogy a helyi gazdaságfejlesztésre hogyan és milyen forrásokat akarnak áldozni. Az LMP
