Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 27 (125. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2012. évi költségvetési törvényjavaslatáról, valamint a Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2012. évi költségvetésének tervezetéről eg... - ELNÖK (Jakab István): - SCHMIDT CSABA (Fidesz):
2379 A jövő év jelentős kockázata, hogy az eurózóna adósságválsága miként befolyásolja az európai gazdaság növekedését, amely a magyar gazdaság legnagyobb exportpiaca. Éppen ezért az előterjesztés szerint a költségvetés jelentős tartalékot képez, a külgazdasági bizonytalanságok miatt a kormány a korábbi éveknél jelentősebb, mintegy 400 milliárd forintos tartalékot épített a jövő évi költségvetésb e, így létrehozva az országvédelmi alapot. A magam részéről a felszólalásomat még két témában szeretném kiegészíteni, és ezekkel szeretnék külön foglalkozni, az egyik a gazdaságfejlesztés, amely, azt gondolom, elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország egyre versenyképesebb legyen a térségben, a másik pedig a sport kérdése. A helyi gazdaságfejlesztés, azt gondolom, hogy egy szövetséget igényel, szövetséget a kormányzat és az önkormányzatok között, és ehhez a szövetséghez meg kell teremteni a forrásokat is. Az Új Széchenyitervben ezek a források rendelkezésre állnak, egyrészt a gazdaságfejlesztési operatív program kereteiben mintegy 154 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, amely a gazdaság szereplőivel, az önkormányzatokkal, az ipari parkokkal közösen jel entős segítséget jelenthet a gazdasági növekedés elindításához. A költségvetés hozzájárul az üzleti környezet fejlesztéséhez, ipari parkok, ipari területek, telephelyek létrehozásához, fejlesztéséhez. Támogatásban részesülhetnek az újonnan létrejövő és már működő clusterek, a támogatások pedig nemcsak a nagyvállalatokat, hanem kis- és közepes vállalkozásokat is segítik, ezzel pedig a magyar vállalkozások magyar munkahelyeket tudnak teremteni. A gazdaságfejlesztési programban kiemelt támogatást kaphat a kuta tásfejlesztés, az innováció, az innovatív fejlesztések piacra vitele, a korszerű kutatási infrastruktúra kialakítása. Ez itthon az eddigieknél nagyobb teret adhat a külföldön már híres magyar szakemberek tudásának, amely így a magyar gazdaság egyik kitöré si pontja lehet. Lényegesnek és meghatározónak érzem azt, hogy lehetőség van elsősorban a kis- és közepes vállalkozások vállalati kapacitásainak komplex fejlesztésére, a vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítására, illetve a humán erőforrás fejl esztésére. Ezenkívül pályázni lehet az infrastrukturális fejlesztésekre, illetve a banki hitelek elkerülése érdekében egyéb forrásokra is. Ezek a források már az idei évben is nagyrészt rendelkezésre álltak, de a jövő évben mintegy 22 százalékkal növeli a tervezet a gazdaságfejlesztésre fordítható forrásokat. Ezek tovább segíthetik azt a már elindult Új Széchenyitervet, amelynek keretében képviselőtársaim is találkozhatnak azokkal a fejlesztésekkel, hogy ha a gazdasági életben nem is járnak, de gazdasági t erületek mellett közlekednek, látják azt, hogy mind a kis- és középvállalkozások, mind pedig nagyvállalkozások telephelyei mellett jól látható módon feltűnnek az Új Széchenyiterv támogatásának a táblái, mutatva azt, hogy a kormány szövetséget köt a gazdas ág szereplőivel az új munkahelyek létrehozása érdekében. Ezek a folyamatok tudnak tovább gyorsulni, amennyiben a költségvetés elfogadásra kerül. Ezt egészíti ki az elinduló Startmunkaprogram, illetve a jövő évben elinduló duális szakképzés. Hiszen ahhoz, hogy a termelő szektorokban még nagyobb foglalkoztatást lehessen elérni, a szakképzett munkaerő egyes ágazatokban jelen lévő hiányát orvosolni kell, ezt pedig csak akkor tudjuk megtenni, hogyha visszatérünk egy olyan szakképzési rendszerre, amely a munkavá llalókkal közösen olyan diákokat képez, akik egyből el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Ezenkívül fontosnak tartom, hogy a kormány mindent megtesz a gazdaság beindításáért. Örömmel tapasztaltam a költségvetés megismerése során, hogy a sport támogatását is kiemelten kezeli a költségvetés. A magyar lakosság egészségügyi állapotát mindannyian ismerjük. Az egészségtelen és mozgásszegény életmód miatt az egészségügyi ellátórendszert is mind többen veszik igénybe, kevesebb a dolgozó ember, többet költünk egés zségügyi kiadásokra, az egészségmegőrzés és ennek keretében a rendszeres sportolás minden magáért és családjáért felelősen
