Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VARGA GÉZA (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
231 tulajdonszerzésen keresztül gondolja csak megoldani a piaci folyamatok szabályozását. Ráadásul ezt meglehetősen ellentmondásosan teszi, mert becslések szerint közel 25 száz alékos tulajdoni hányadot ért el az állam például a MOL energetikai részvénytársaság pakettjeiben, ugyanakkor nem tesz lépéseket, hogy az írányításra, az ellenőrzésre fokozottabb hatása legyen. Mi tehát mindenképpen a parlamenti transzparenciára helyeznénk a hangsúlyt, ezért is kértük, hogy a tervezetben szereplő három év helyett kétévenként adjon számot a kormány az energiastratégia területén elért eredményekről, és hagyja nyitva a kormány azokat a piaci versenyben rejlő lehetőségeket, amelyekkel egyegy p iaci szereplő az állam által meghatározott árakon túlmenően előnyöket érhetne el a versenypiacon. Mi tehát nem vagyunk az ellen, hogy az állam garantáljon bizonyos elviselhető árakat, de annak mindenképpen ellene lennénk, hogy ez egy nyitott piaci árversen y ellen hasson, tehát ajánljuk a stratégia elfogadóinak, végrehajtóinak figyelmébe azokat az európai energiapiaci folyamatokat, amelyek eredményeként talán a garantált állami áraknál is kedvezőbb versenyárak érhetőek el. Tegyék lehetővé, hogy ehhez a magya r lakosság hozzájusson! Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Kétperces felszólalásra következik Varga Géza, a Jobbik képviselője. VARGA GÉZA (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Előttem szóló képviselőtársaim közül többe n, de maga az előterjesztés is beszél a kétpólusó mezőgazdaságról. Ezzel kapcsolatban szeretném leszögezni a Jobbik álláspontját: kétpólusú mezőgazdaság nem! Ugyanakkor viszont vetésforgóba illesztett, a mezőgazdaság saját energiaellátására szolgáló energi atermelés igen. A különbség a kettő között az, hogy a kétpólusú mezőgazdasági megközelítés az élelmiszerárakat összeköti - akarva, nem akarva, vagy akarva - a fosszilis energiahordozók áremelkedésével. Ezért ezt semmilyen körülmények között nem tudjuk támo gatni. Van a mezőgazdaságban olyan potenciál, amellyel ha összehasonlítjuk a mezőgazdaság saját energiaigényét, itt akár az áram, a folyékony üzemanyag és a szárításra szolgáló pirolízis útján hasznosítható üzemanyagot, akkor körülbelül a magyar biomasszaenergiatermelő potenciál hasonlít ehhez az értékhez. (Gőgös Zoltán: Áh! Százszorosa! Ezerszerese!) Egy mezőgazdasági üzem saját folyékony üzemanyagának előállításához a területének csupán 10 százalékát kell felhasználnia. A területének 10 százalékán megfel elő vetésforgóba illesztve elő tudja állítani a saját üzemanyagszükségletét. A mezőgazdasági hulladékokból elő tudja állítani a szárításhoz szükséges energia nagy részét. Itt nem teljesen. Az egyéb, ebbe a kategóriába nem tartozó szerves hulladékból pedig biomasszát előállítva kogenerációs motorral a saját telephelyének a villamosenergiaellátásához tud nagymértékben hozzájárulni. Tehát nem a teljességről van szó. Amíg ezek a potenciálok nincsenek teljesen kihasználva, addig a közútra nem szabad kivinni az energiahordozókat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a mezőgazdaságból. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Szintén kétperces felszólalásra következik Ková cs Tibor, az MSZP képviselője. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Néhány gondolat az állami szerepvállalás növeléséről, ami prioritásként jelenik meg ebben a koncepcióban. Nézzük meg, hogy milyen előnyei vagy hátrányai lehetnek ennek. Hátránya nyilvánvalóan az, hogy hihetetlen sok pénzbe kerül. Nézzük az előnyök oldaláról, hogy vannake ilyenek. Az energiaárak csökkentésében vane ennek szerepe? Eddig nem bizonyosodott be, hogy az állami tulajdonú társaságok olcsóbban tudtak volna energiát szol gáltatni, tehát
