Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
213 gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak és a fogy asztók teherbíró képességének figyelembevételével kívánja ezt megvalósítani. Az ellátásbiztonság növelésének leghatékonyabb, rövid távon is megvalósítható módja az energiatakarékosság, a fogyasztás csökkentése, amely célzottan és leghatékonyabban az ingatl anok energiatakarékos működését szolgáló beruházásokkal valósulhat meg. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az ilyen típusú beruházások élőmunkaszükséglete miatt az ország egészében történő megvalósításuk egyben közvetlen munkahelyteremtő eszköz is lehet visz onylag hosszabb távon. Jelenleg az összes energia 40 százalékát az épületek használják fel. A mintegy 4,3 milliós lakásállomány 70 százaléka nem felel meg a korszerű hőtechnikai követelményeknek. A stratégia célja, hogy 2030ra 30 százalékkal csökkentse az épületek fűtésigényét. Nagyon értékes része a stratégiának, hogy a határozati javaslat 4. h) pontja az épületenergetikai stratégia elkészítését írja elő, különös tekintettel a támogatási rendszerekre, a fűtési és szigetelési módozatok protokolljának elkés zítésére, az energiahatékonysági beruházások megvalósításának ellenőrzésére és annak a célnak az elérésére, hogy közel nulla energiaigényű épületek terjedjenek el az országban. Fontos még a villamosenergiatermelés és az elosztás fejlesztése, valamint az i pari folyamatok és közlekedési energiaigények mérséklése. A villamosenergiatermelés során számol a gáz- és kapcsolt megújuló erőművekkel. Mindez azért fontos, mert a Paksi Atomerőmű élettartamának meghosszabbításával vagy a stratégiában megjelenő fejleszt ésének üzembeállításáig ezek a gázalapú erőművek elengedhetetlenül szükségesek az energiabiztonság szolgálatában. Hozzá kell tennem, hogy ez összhangban van azzal is, hogy változik az erőművek technológiája, korszerűbbé válik. Ma már a legújabb gázerőműbe ruházások 5354 százalékos hatékonyságú erőművek megvalósítását eredményezik. A megújuló forrásokon belül prioritás a gázzal, biogázzal és biomasszával működő, valamint a geotermikus energiával működő erőművek támogatása, de emelni kell a napenergiaalapú hő- és villamos energia, valamint a szélenergia által termelt mennyiséget. A stratégia - a KDNP szerint és szerintem is helyesen - ebben a részben támogatni kívánja és hangsúlyosabb helyet biztosít az ilyen erőműveknek a lokális igények kielégítésében, a l akosság részére történő energiaszolgáltatásban. Fontos és nagyon attraktív a cél: a megújuló forrásokat a jelenlegi 7 százalékban hasznosítjuk; 2030ig meg kell kísérelni, hogy a 20 százalékot elérje a megújuló energiaforrások aránya. Az utóbbi érdekében 2 030ra az elektromos és hidrogénhajtás közúti arányát 14, míg a bioüzemanyag felhasználását 15 százalékra kell növelni a közlekedés területén. A javaslat szól a mezőgazdaságról is, ugyanis a hagyományos agrotechnika az összes üvegházhatású gáz kibocsátásán ak 1315 százalékáért felelős. Megfelelő mezőgazdasági technikákkal és organikus biogazdálkodással ez csökkenthető. Szerencsés dolognak tartom, hogy mialatt mi az energiastratégiát vitatjuk, folyamatban van az agrárstratégia kidolgozása és elfogadása is, a mely ugyancsak számol az úgynevezett kétpólusú agrártermelés tevékenységének elindításával. A hazai energiapolitikában az elmúlt években a legnagyobb vitákat és izgalmakat kétségkívül a megújuló energiaforrásokból történő termelés támogatása vál totta ki. Az elmúlt évtizedben az állam részben a kapacitásokba történt beruházással, de ennél is jelentősebb mértékben a megújuló forrásokból származó energia átvételi áron való támogatásával támogatta a víz, hulladék, nap és geotermikus eredetű termelőke t. Természetesen, mint sok minden Magyarországon, ez is diszfunkcionálisan működött az utóbbi 45 évben, és sok esetben korszerűtlen gázerőművek támogatásának a tárgya is volt ez a rendszer. A stratégia fő dokumentuma azonban óvatosan fogalmaz ebben a kérd ésben, hogy hogy lesz ez a jövőben; minden lehetséges opciót nyitva hagy. A támogatási rendszerre vonatkozóan az energetikai államtitkárság közlése szerint a jövőben elsősorban a hőtermelők számíthatnak támogatásra, ami összhangban van a prioritásokkal.
