Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - BENCSIK JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
192 erőforrásnacionalizmus megjelenésével, az exporthatalmak létrejöttével, a kétoldalú kapcsolatok felértékelődésével, az érdekelvű külpolitika elhatalmasodásával. A szükséges, mélyreható változások hiányában az általunk ismert létfeltételek és társadalmi, gazdasági berendezkedések széthullhatnak, a világgazdaság pedig meghatározhatatlan végkimenetelű zsugorodásba kezdhet. A fogyatkozó hagyományo s fosszilis készletek és a növekvő igények miatt bekövetkezhet az energiaárak jelentős megemelkedése, ami dráguló élelmezéshez, gazdasági visszaeséshez, tömeges csődökhöz, növekvő munkanélküliséghez és a szociális terhek egekbe szökéséhez vezethet globális szinten. Középtávon összeomolhatnak a pénzpiacok és az ipari termelés, ami hozzájárulhat a sorozatos államcsődökhöz, a geopolitikai feszültségek felerősödéséhez, a kritikus infrastruktúrák összeomlásához, az általunk ismert civilizáció teljes összeomlásáh oz. Az általunk ismert civilizációs létfeltételek részbeni fennmaradásához tehát elkerülhetetlen a gazdasági élet teljes körű átalakítása, az anyag- és energiatakarékos technológiák elterjesztésének elősegítése. Ennek érdekében születtek meg azok a nemzetk özi szerződések és azok végrehajtását elősegítő direktívák, amelyek radikális javulást írnak elő az energiafelhasználás hatékonyságában, az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésében, valamint a megújuló alapú energiatermelés térnyerésében. Kijelenthetjük tehát, hogy kezdetét vette az energiaipar és az energiagazdaság globális szintű forradalma. Ezért a klíma- és energiapolitika prioritásként kezelése nemcsak gazdaságfejlesztési és versenyképességi, hanem egyben szociális és természeti értelemben vett fennt arthatósági kérdés is. Magyarország - felelősségének és teherbíró képességének figyelembevétele mellett - kiveszi részét a kibocsátáscsökkentésben, de számunkra még ennél is fontosabb a változó körülményekhez történő sikeres alkalmazkodásunk feltételeinek megteremtése. Az egy éve indult stratégiaalkotási folyamat során a gazdaság közel 110 jelentős gazdasági, tudományos, szakmai és társadalmi szereplőjének véleményére alapoztunk, figyelembe vettük a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mellett működő szakmai, konzultatív bizottságok és a Nemzetközi Energia Ügynökség ajánlásait, valamint az Európai Unió energiapolitikai téziseit is. Azért választottuk ezt az időigényesebb, több egyeztetéssel járó utat, mert hisszük, hogy csak a teljes szektor bevonásáv al készülő, hosszú távú tervezést biztosító energiastratégia lehet alkalmas a társadalmi és befektetői bizalom növelésére, ami a sikeres megvalósítás záloga lehet. Tisztelt Országgyűlés! A társadalmi párbeszéd részeként stratégiai környezeti vizsgálat is k észült az energiastratégia véglegesítésével párhuzamosan, amelynek célja az volt, hogy növelje a stratégia környezeti teljesítményét, és felhívja a figyelmet olyan környezeti csapdákra, amelyek utólagos elhárítása a megelőzésre fordított kiadásokhoz képest jóval költségesebb lenne. A vitára bocsátott dokumentumokat kiegészítettük egy gazdasági hatáselemzéssel annak érdekében, hogy világosan lássuk: a különböző megvalósítási alternatívák milyen nagyságrendű forrásokat igényelnek. A társadalmi egyeztetés háro m vitafóruma közül az elsőt az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesülettel együttműködésben az energiaszektor szereplőinek, a másodikat a Levegő Munkacsoporttal együtt a zöldszervezeteknek, valamint a közlekedésben és a fenntartható építészetben érdekelt s zervezeteknek rendeztük. A harmadik, úgynevezett partnerségi találkozó keretében a tudományos élet, valamint az önkormányzati szektor képviselőivel konzultáltunk. A stratégiai környezeti vizsgálat ajánlásai és a 30 napos társadalmi vita eredményeként beérk ezett több mint 60 javaslat konklúziója segítségével azonosítani tudtuk az energiastratégia azon pontjait, amelyek módosításával véleményünk szerint növelhetővé vált a dokumentum szakmai és társadalmi elfogadottsága. A társadalmi vita eredményeként többek között beillesztésre került egy primer energiaigénycsökkentésen alapuló zöldforgatókönyv; az agroüzemanyagok hazai előállítása tekintetében a fenntarthatósági kritériumok nagyobb hangsúlyt kaptak; kifejtettük a távhőszolgáltatás fejlesztésére vonatkozó ja vaslatainkat; külön fejezetet kapott a települési szilárd és szerves hulladékok energetikai hasznosítása; a tűzifa erőművi felhasználásának kritériumait is részletesebben
