Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 13 (110. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - KARÁCSONY GERGELY (LMP):
177 Tisztelt Országgyűlés! Felkérem Stágel Bence jegyző urat, hogy ismertesse a tárgysorozatbavételt elutasító bizottsági döntést . DR. STÁGEL BENCE jegyző : A foglalkoztatá si és munkaügyi bizottság a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló, T/3534. számon Bertha Szilvia, Jobbik, képviselő által benyújtott előterjesztés tárgysorozatbavételé t elutasította. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Karácsony Gergely képviselő úr, az LMP képviselőcsopor tjából: “A demokrácia minősége és a választási rendszer” címmel. Megadom a szót, képviselő úr. KARÁCSONY GERGELY (LMP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Valóban, ma a demokrácia napja van, és a Magyar Országgyűlé s egy nagyon fontos demokratikus intézmény átalakítására készül, nevesen, a választási rendszert akarjuk újraszabni. Amikor választási rendszerről beszélünk, akkor általában csak odáig jut el a párbeszéd, hogy minden fél leszögezi, nagyon különböző választ ási rendszerek vannak, ezek azonban mind egyformán demokratikusnak tekinthetők. Ez így valóban rendjén is volna, de azért a demokrácia és a diktatúra nem egy feketefehér képlet, a demokráciának ugyanis vannak formális szabályai, de van a demokráciának min ősége is, és nem elég, hogy leszögezzük minden szeptember 15én, hogy milyen fontos nekünk a demokrácia, és nem elég önmagában az, hogy a Magyar Köztársaság demokratikus keretek között működik, hanem olyan intézményeket kell létrehoznunk, és úgy kell példá ul a választási rendszerünket is szabályoznunk, hogy a demokrácia minőségét javítani tudjuk. A demokrácia minőségének javítása azt jelenti, hogy valódi népképviseleti elv érvényesül, az állampolgárok minél szélesebb körének van lehetősége arra, hogy kifeje zze a politikai álláspontját, ugyanakkor a kormányzás megfelelő stabilitással rendelkezik, és ez a kormányzás elszámoltathatóvá válik a választások végén. Én azt gondolom, hogyha megnézzük a magyar választási rendszert, ami 1989ben alakult, és tulajdonkép pen kisebb változtatások mellett most is működik, akkor azt mondhatjuk, hogy a rendszer alapszerkezete kiállta az idő próbáját, hiszen a vegyes rendszer éppen a demokrácia különböző felfogásai között képvisel egy helyes egyensúlyt, és egyszerre képes érvén yesíteni azt, hogy a választási rendszer az állampolgárok valós szimpátiáit kifejezze kellően arányos módon, illetve képes biztosítani azt a fajta stabilitást, ami a jó kormányzáshoz mindenképpen szükséges. Szerencsére az ellenzéki pártok és a kormánypárto k között is egyfajta konszenzus van azzal kapcsolatosan, hogy a vegyes rendszert meg kell őrizni, azonban itt messze nincs vége a vitáknak, és engedjék meg, hogy fölhívjam a figyelmet néhány olyan, látszólag nem is annyira fontos kérdésre, ami azért alapve tően eldöntheti, hogy a magyar demokrácia minőségét javítani vagy rontani fogja az a választási reform, amit aztán a parlament elfogad. A magyar politika sajátossága volt az elmúlt húsz évben, hogy a politikai elit bezárkózott a falai közé, és ennek megfel elően a különböző kormányok teljesítménye is romlott. A pártok hozzászoktak ahhoz, hogy nincsenek kihívóik, ami nem azért volt, mert az állampolgárok annyira szerették volna ezeket a pártokat, hanem azért, mert egy olyan jelöltállítási rendszer működik Mag yarországon, ami egész Európában példátlan mértékben megnehezíti az új pártok és szervezetek elindulását, arról nem is beszélve, hogy valójában súlyosan sérti az állampolgárok adatvédelmi jogait, illetve az elmúlt időszak visszaélései alapján egyértelműen kiderült, hogy bűncselekmények egész sorozata kötődik a jelöltállítási rendszerhez. Éppen ezért, hogyha javítani akarjuk a demokrácia minőségét, és a
