Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SIMON GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
1324 ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő reagáló Simon Gábor, az MSZP képviselője. DR. SIMON GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr azt mondta, hogy kicsit fárasztó ez a vita. Szerintem nem fárasztó ez a vita, hanem az a fárasztó, amit ide leírtak. Például az a fárasztó, hogy egyszerűen arra sem veszik a fáradságot sokszori megszólalás után, hogy számot adjanak arról, hogy 1600 beadványt miért akarnak ledaráltatni január 1jétől. Szerintem ez a fárasztó és ez a képmutatás. De a má sik probléma az, hogy amikor feláll, mindig azzal kezdi, hogy csúsztatás volt, csúsztatás volt, csúsztatás volt. Ezt tette velem is, és most ezt tette frakcióvezető úrral is. Ön szerint mindenki csúsztat, természetesen önmagán kívül. De nézzük meg, hogy mi volt a csúsztatásom! Az volt a csúsztatásom, hogy nemcsak ügyvéden keresztül lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, hanem jogvédő szervezeten keresztül is. Nem tudom, figyeltee, hogy mit mondtam. Azt mondtam, hogy ügyvéd, bíróság, bírósági illeték, bírós ági döntés, és utána persze néhány évvel később akár jogvédő szervezet is képviselheti az állampolgárokat, de az ügyvédkényszer vagy az ügyvédi eljárás lesz a fő szabály. A probléma az, hogy adott esetben évekig nem lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni. A másik csúsztatás, amit ön annak vélt, hogy Magyarországon egy nagyszerű jogrendszer van, hiszen gyakorlatilag azt mondta, hogy ötfokú eljárásban bírálnak el ügyek tömkelegét. Tessék már egy olyat mondani, ami Magyarországon ötfokú eljárásban bírálható el! Ilyen nincs! Tény és való, hogy a bírósági rendszerben ön helyesen sorolta fel a hierarchiát, azonban a bírósági eljárásoknak sem polgári, sem büntető ügyszakban nem az a sajátja, hogy ötfokú eljárások keretében bírálják el. Ezt egyébként a Pp. és a Be. m egfelelőképpen rendezi. Gyakorlatilag azt mondhatom, hogy nincs olyan eljárás, amit az alapügyhöz képest négy jogorvoslati fórumon keresztül lehetne elbíráltatni. Ezért azt gondolom, hogy mind a két tekintetben az volt a csúsztatás, amit ön mondott. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Répássy Róbert államtitkár úr válaszol. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Akkor folytatjuk a fárasztó vitát, most Simon Gáborral. A büntetőeljárás háromfokú abban az esetben, ha eltérően dönt a másodfok és az első fok. Ezek után még felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a Legfelsőbb Bírósághoz, ez a negyedik fok, és még ezek után majd az alapjogi sérelemre is lehet hivatkozni az Alkotmánybíróság előtt. Tehát az öt f ok, amit mondtam, tárgyszerű. Kérem képviselő urat, hogy változtassa meg az álláspontját, vagy vonja vissza azt az állítását, hogy nincs ötfokú eljárás. A büntetőeljárásban pontosan öt fok következhet be. Ez egyébként az ügyek jelentős elhúzódását eredmény ezheti, ha nem jól szabályozzuk ezeket a kérdéseket. Köszönöm. ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló két percben Salamon László bizottsági elnök úr. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Mivel Schiffer képviselő úr nemcsak az alkotmány vit áján nem vett részt, hanem az alkotmányügyi bizottságnak azon az ülésén sem tudott részt venni, ahol az 1600 ügyről szó volt, ezért tájékoztatom őt arról, hogy Paczolay elnök úr mivel indokolta, helyeselte a törvény idevonatkozó rendelkezését. (14.00) Felo lvasom a jegyzőkönyv vonatkozó részét: “A másik szélső megoldás, amivel találkoztunk, részben az észrevételekben is, részben más fórumokon megjelenik, hogy tulajdonképpen az 1600 ügyet, ami előttünk folyamatban van, először meg kell oldani, és addig nem ke zdhetjük el az új
