Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1304 kisebbségének is van véleménye arról, hogy mi a jog, meg a többségüknek is van véleménye arról, hogy mi a jog. De térjünk vissza ahhoz a problémához, amit ön felvetett. Nekem az az állításom, majd ezt az idő igazolja, hogy ez a bizonyos hatáskörszűkítés a gyakorlatban nem működik, nem jelent valódi szűkítést. Amennyiben az Alkotmánybíróság akarja, akkor úgy értelmezheti az adótörvényeket, hogy joga van felülbírálni. Majd lássuk meg, hogy ezt hogyan fogja tenni az Alkotmánybíróság. Egy esetben már precedens szolgált erre, precedens van erre, igaz, egy másik esetben meg elutasította az Alkotmánybíróság hasonló pénzügyi tárgyú törvény felülvizsgálatát. Tehát kissé relatívan kell azt a bizonyos hatáskörs zűkítést értelmeznünk, azért, mert nagyon helyesen az Alkotmánybíróságot már senki nem fogja felülbírálni abban, hogy vajon vane hatásköre a törvény utólagos normakontrolljára, vagy nincs hatásköre. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Lez sák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kettő percre Gyüre Csaba képviselő urat illeti a szó. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Már egy kicsit elszaladt itt a vita más irányba is, én még az elején nyomtam a kétperces gombot, a Salamon László úr által elmondottakkal kapcsolatosan, amikor elmondta, hogy a világon sehol sincs actio popularis, hát miért pont itt lenne egy ilyen, Magyarországon, mert hát ez ellehetetleníteni egyrészt az Alkotmá nybíróság munkáját, és maga az Alkotmánybíróság elnöke sem támogatja ennek az intézményét. Ezzel kapcsolatban én azt mondom, hogy ha egy demokratikus berendezkedés van egy országban, és van egy demokratikus jogintézmény, ami demokratikusabb, mint bárhol má shol a világon, azt miért kell nekünk megszüntetni. Ez most már itt az elmúlt 20 esztendőben magyar tradícióvá, magyar hagyománnyá vált, éppen hogy jó, hogy létezik Magyarországon - létezett vagy még létezik december 31éig elméletben - az actio popularis. Azt, hogy az Alkotmánybíróságnak ez nem tetszik, nem úgy kell megoldani, hogy ellehetetlenítjük a munkáját, hogy akkor levesszük tőle ezt a hatáskört vagy ezt megszüntetjük, hanem úgy kell megoldani, hogy annyi alkotmánybírót nevez ki az Országgyűlés, ame nnyi el fogja tudni látni azt a feladatot, amit az Országgyűlés mellérendelt, az Alkotmánybíróság hatásköreként elrendelt, akkor azt tudja ellátni, tehát erre is lett volna megoldás, nem pedig azzal, hogy ezt a legfontosabb jogintézményét, ezt a legfontosa bb hatáskörét az Országgyűlés elvonja. Az pedig, amit itt államtitkár úr elmondott, hogy majd az állampolgári jogok biztosa fogja átvenni ezt a feladatot, azt jelentené, hogy gyakorlatilag amivel az Alkotmánybíróság sok bírája nem tudott megküzdeni, azzal most hirtelen egyedül kell majd az alapvető jogok biztosának megküzdenie, neki kellene azt a rengeteg, töméntelen ügyet feldolgoznia, amivel hozzá fordulnak, de ami a legfontosabb, hogy nagyon sok politikai jogszabályt hoz az Országgyűlés, és ezekbe nyilvá n nem fog beavatkozni az alapvető jogok országgyűlési biztosa, mert nem ez a legalapvetőbb feladata. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Kettő percre Schiffer András frakcióvezető úrnak adom meg a sz ót. DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is megkérném CserPalkovics képviselő urat, hogy valótlanságot ne állítson. A jegyzőkönyv tanúsítja: nem állítottam olyat, hogy szurkolnék annak, hogy az ország költségvetése összeomoljon. Tényként állapítottam meg, hogy ez a gazdaságpolitika odavezethet, hogy összeomolhat jövőre a költségvetés. Már csak azért sem szurkolok ennek, mert az önök bukott kormányzása az egész országnak rossz, ráadásul egy
