Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz):
1302 felsőház, vagy van egy szélesebb hatáskörű államfő, vagy például van egy cizelláltabb ombudsmani rendszer. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Két percre soron kívül Répássy Róbert államtitkár ú rnak adok szót. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Hogy folytassam Schiffer András jogi csúsztatásainak az elemzését: ön bírálta az ombudsmani rendszer megváltoztatását, mondván, hogy leépítettük az ombudsmani rendszert. Ezzel szemben a valóság az, hogy az új alapvető jogok biztosa koncentráltan mindazokkal a hatáskörökkel rendelkezik, amelyek eddig az általános biztost és a külön biztosokat megillették, és ugyanez igaz az új adatvédelmi hatóságra is. Ami a bírósági szervezetre vonatkozó csúsztatása, mely szerint a kormány alá rendelnénk: tudni kell, hogy az ön által sokat emlegetett rendszerváltó alkotmányos berendezkedésben 1997ig az Igazságügyi Minisztérium gyakorolta a bíróság igazgatását. Hogy ne egy külföldi példát, hanem magyar példát mondjak: a rendszerváltáskori modell az volt, hogy a bíróságok külső igazgatását az IM gyakorolja. De azért csak mondok európai uniós példákat, mert az Európai Unió tagállamainak körülbelül egyharmadában a miniszté riumok gyakorolják a bíróságok külső igazgatását. De mi nem ezt fogjuk javasolni, és ezt ön is tudja, mert már nyilvánosságra kerültek a részletek, hanem azt fogjuk javasolni, hogy egy független bírósági hivatal igazgassa a bíróságokat. Tehát eddig legaláb b négy olyan állítást mondott az alkotmányos berendezkedésünkkel kapcsolatban, amelyekből egy szó nem igaz. Kérem, hogy térjen vissza a törvény tárgyára, mert egyébként elkalandozik a saját maga által felállított elméletek terén, és ezekben az elméletekben olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek ugyan nagyon hangzatosak, de közjogilag nem indokolhatók. S hadd szánjak egy mondatot Lamperth Mónikának is, mert ő volt az első, aki ebben a hisztériakeltésben részt vett. Egyetlenegy mondata nagyon súlyos volt sze rintem, amikor a köztársasági elnök személyiségéről értekezett. Ha megengedi, én ezt visszautasítanám. Gondolja végig, hogy ha például az ön által olyan nagyra becsült Gyurcsány Ferenc személyiségét nézzük, akkor ő vajon alkalmas lett volnae arra, hogy a Magyar Köztársaság miniszterelnöke legyen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Két percre következik CserPalkovics András képviselő úr. DR. CSERPALKOVICS ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. T isztelt Országgyűlés! Csak néhány dologra szeretnék reflektálni. Egyrészt Salamon képviselő úr pontosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy idő utáni az a vita, amit az LMPs és szocialista képviselők idehoznak. Ha tavasszal itt lettek volna, akkor ezt a vitát le lehetett volna folytatni az alkotmányozás folyamatában itt a parlamentben. Természetesen ezért jelezte az elnök úr, hogy a Jobbik ugyanazokat a kifogásokat adott esetben joggal fogalmazza meg, mert megtette ugyanezt tavasszal az alkotmányozás vitá jában is. (Taps a Jobbik soraiban.) Ezt önök, kedves képviselőtársaim, nem tették meg, sem akkor, sem most. Egyébként az alkotmányügyi bizottságban Lamperth Mónika igen, hiszen mind az Alkotmánybíróság elnökének meghallgatásakor, mind az azt követő bizotts ági ülésen elmondta ezeket az érveket, legalább ott; ön, Schiffer képviselő úr, egyik esetben sem mondta el ezeket az érveket, csak itt a plenáris ülésen szórakoztatott bennünket meg az ország nyilvánosságát egy harmincperces hozzászólással, amit természet esen megtehetett volna tavasszal, megtehetett volna az alkotmányügyi bizottság ülésén, de egyik helyen sem tette meg; lehet, hogy azért, mert nem volt a bizottsági ülésen televízió, és ez önt zavarta.
