Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1299 Elfogadhatatlan továbbá az a megoldás, amire Lampert h képviselőtársam már utalt, hogy önök viszont a legfőbb ügyészi jogállásnál már megismert trükkel próbálják elejét venni annak, hogy egy önöknek nem tetsző új többség adott esetben más bírákat tudjon jelölni. Magyarul: önök azt mondják, hogy ha önöknek má r nincsen meg a kétharmada, akkor is az idők végeztéig az önök emberei bent figyeljenek az Alkotmánybíróságban. Harmadrészt, hogyha önök valamit valóban helyre kívánnának tolni az elmúlt 20 év jogalkotásából, akkor az alkotmánybírósági törvény tekintetében , tehát a '89. évi XXXII. törvény tekintetében egy hibát rögtön tudok említeni. Ez a törvény az összeférhetetlenségi szabályoknál kifelejtette, hogy a megelőző 4 évben parlamenti képviselő személyek nem lehetnek alkotmánybírák. Ez egy jogalkotási tévedés v olt. Ha valami értelme van az alkotmánybírák tekintetében az összeférhetetlenségnek, az pontosan az, hogy országgyűlési képviselői székből ne lehessen alkotmánybíró valaki. A szocialisták egyszer már áthágták ezt a szabályt, amikor Bihari Mihályt az Ország gyűlésből ejtőernyőztették - bár azóta kitűnő alkotmánybíró, de azt gondolom, hogy ez egy másik kérdés - az Alkotmánybíróságba. Most önök ugyanezt követték el. Én azt gondolom, hogy annak, aki normakontrollfunkciót lát el, nem lehet jelölni olyan személyt , aki maga a törvényhozás munkájában vagy bármely normaalkotó szerv munkájában részt vett. Szintén az állampolgárok részvételét tágítaná az, hogyha az alkotmányjogi panasz területét legalább bővítenénk. Egyrészt kezdeményezzük azt, hogy ne csak kö zvetlen alapjogi sérelem esetében lehessen alkotmányjogi panaszt benyújtani, hanem akkor is, hogyha az alaptörvény bármely rendelkezésének sérelme miatt valakit jogsértés ér. Amire gondolok, az az, hogy adott esetben ha a diszkrimináció tilalmába ütköző mó don, vagy éppen a jogállamiság, a jogbiztonság elvének sérelme miatt valakit jogsérelem ér, szintén alkotmányjogi panaszt terjeszthessen elő. Csatlakoznék ahhoz, amit itt Gaudi képviselőtársam is felemlített. Az elmúlt 20 évnek szintén komoly problémája vo lt az, hogy a jogkereső állampolgárok számára - főleg, hogyha az alkotmányjogi panasz intézményét kívánják önök a jövőben kiemelni, ez különösen fontos kérdés - nincsenek világos határidők szabva az alkotmánybírósági eljárásban. Ez egy nagyon komoly jogbiz tonsági probléma is. Végezetül: az LMP számára minden közhatalmi szerv, így az Alkotmánybíróság tekintetében is kulcsfontosságú kérdés az intézmény működésének átláthatósága, nyilvánossága. Éppen ezért kezdeményezzük azt, hogy itt az alkotmányjogi panasz n yilván megint csak egy sajátos kört jelent, de fő szabályként, ahol nem adott személy konkrét, egyedi ügyének elbírálásáról van szó, az alkotmánybírósági indítványok legyenek hozzáférhetőek, könnyen kereshetőek, nyilvánosak, és az alkotmánybírói szavazatok at, tehát hogy melyik alkotmánybíró konkrét ügyben hogyan foglalt állást, ezt is tudhassa meg a nyilvánosság. Bár az actio popularis eltörlését követően túl nagy jelentősége nincsen, de úgy gondoljuk, hogy a jogi kultúra szempontjából legalább fontos az, h ogy a kontradiktóriusság, tehát a nyilvános tárgyalás intézménye megjelenjen az alkotmánybírósági eljárásban. Szeretnék utalni arra, hogy az alkotmánybíráskodás magyarországi kezdeteinél, '8990ben erre egyébként volt példa. Én azt gondolom, hogy még akko r is, ha önök megfosztják az állampolgárokat, sőt a képviselőket is attól, hogy Alkotmánybírósághoz forduljanak, az legalábbis érdeklődésre tarthat számot, hogy amikor mondjuk, a köztársasági elnök Alkotmánybírósághoz fordul, akkor hogyan védi meg az állás pontját, mondjuk, a kormánnyal szemben. Én nagyon kíváncsi lennék egy ilyen Schmitt PálOrbán Viktor csatára egy alkotmánybírósági ülésen. (Derültség a Jobbik és az MSZP padsoraiból. - Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Nincs elég fantáziánk! - Ehhez kevés a fantáziánk!) Összegezve: én azt tudom önöknek elmondani, hogy amire a mi javaslataink szorítkoznak, ez kármentés. Ennek a törvényjavaslatnak a vitája gyakorlatilag egy gyászmise a magyar alkotmányosság felett. Igaza volt Mátrai Mártának: a nagy dolgok e ldőltek az alaptörvény vitájában. Itt teljesítik be önök mindazt, amit a centralizált demokráciáról gondolnak. Az, ami itt történik,
