Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1294 Döntés ülésvezetési kérdésben ELNÖK (Lezsák Sándor ) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megadnám a szót a következő felszólalónak, ülésvezetési kérdésben kell döntenie az Országgyűlésnek. Balczó Zoltán alelnök úr jelezte, hogy fel kíván szólalni a törvényjavaslat vitája során, u gyanakkor az Országgyűlés elnöke az ülés vezetésére is felkérte őt. Az alelnök képviselői felszólalása esetén azonban csak akkor vezetheti az ülést, ha az Országgyűlés ehhez hozzájárul. Kérdezem tehát az Országgyűlést, hozzájárule ahhoz, hogy Balczó Zoltá n alelnök úr képviselői felszólalását követően is vezethesse az Országgyűlés ülését a törvényjavaslat vitája során. (Szavazás.) Kézfelemeléssel, láttam, szavaztak, egyhangú döntést hoztak, hozzájárultak ahhoz, hogy az alelnök úr vezesse az Országgyűlés ülé sét a vita során. Köszönöm szépen. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Most megadom a szót Schiffer András frakcióvezető úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. Ön é a szó, képviselő úr. DR. SCHIFFER ANDRÁS , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az alkotmánybíráskodás hagyományai visszavezetnek a XVII. századba, visszavezetnek a XVII. század Angliájáb a, az angolszász jogterületre. Annak idején a XVII. században az az Edward Coke angol bíró, aki tulajdonképpen az egyik ősatyjának tekinthető az alapjogi bíráskodásnak, úgy foglalt állást, hogy a törvényhozó hatásköre nem korlátlan, alá van vetve a szuvere nitás teljessége által meghatározott alapelveknek. Az alkotmánybíráskodás mindenütt, ahol valamilyen alapjogi bíráskodás létezik, az alkotmánybíráskodás biztosítja, hogy egy független szerv őrködjék az alkotmányosság megtartása felett. Magyarorszá gon ezek a kritériumok gyakorlatilag az elmúlt 15 hónapban megszűntek. Úgy is fogalmazhatok, hogy itt tulajdonképpen temetni jöttünk össze az alkotmányosságot és nem dicsérni ezt a törvényjavaslatot. Hiszen technikai értelemben az előterjesztett új alkotmá nybírósági törvény nagyjából akár szakmailag dicsérhető is lenne. Ugyanakkor aligha tehetnénk meg azt a szívességet a nemzeti cinizmus rendszerének, hogy a szépen feltálalt törvényjavaslatról beszélünk úgy, hogy nem vagyunk tekintettel arra, amit egyébként éppen Mátrai Márta - sajnálom, hogy már kiment, a fideszes vezérszónokok általában ki szoktak menni, miután elmondták a vezérszónoklatukat - fogalmazott meg, hogy tulajdonképpen itt a kocka el van vetve: az alaptörvény megalkotásával, illetve az elmúlt má sfél év alkotmánymódosításaival ki van jelölve az a pálya, ahol egyáltalán az alkotmánybíráskodásról a továbbiakban a parlament rendelkezhet. Azért állítom, hogy az elmúlt 15 hónap az alkotmányosság felszámolásáról szólt, mert pontosan azokat a tulajdonság ait semmisítette meg a kétharmad az alkotmánybíráskodásnak, amitől az Alkotmánybíróság ki tudja teljesíteni jogelméleti, morális rendeltetését. Az elmúlt 15 hónap arról szólt, hogy önök, a FideszKDNPpártszövetség arra tettek kísérletet, hogy az alkotmány os demokráciát Magyarországon fölváltsák egy centralizált demokráciával. (12.00) Hiszen önök voltak azok, akik már tavaly nyáron kifejtették, hogy nem fogadnak el semmilyen korlátot a törvényhozó hatalom előtt. A nagy kérdés Magyarországon is, de minden pa rlamentáris
