Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LAMPERTH MÓNIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1286 járna. Ezúton is tiltakozunk egyfelől az actio popularis intézményének módszeres kiüresítése, másfelől ezzel össze függésben a szerzett jog elvétele ellen. Hiszen mindenki, aki a hatályos alkotmány rendelkezései alapján az Alkotmánybírósághoz fordult, valamely jogszabály alkotmányellenességét feltételezte, joggal várhatja el, hogy indítványát a testület elbírálja. Az A lkotmánybíróságnak alkotmányos kötelessége a hozzá benyújtott, érdemi döntésre alkalmas indítványok elbírálása. Az alkotmányjogi panasz mint pótlólagos lehetőség az alkotmányellenes helyzetet nem oldja meg, többek között azért sem, mert ez a szabály nem sz ámol sem az elévüléssel, sem azzal, hogy az indítványozók számára sok esetben a bíróság előtti jogérvényesítésre nyitva álló határidő már eltelt. Jóhiszeműen azt feltételezhetnénk, hogy ezekre a problémákra önök nem gondoltak; véleményem szerint a még el n em bírált indítványokat az immáron 15 főre bővült testületnek el kellene bírálnia. Az ezzel ellentétes megoldás fenntartása újabb lépés a jogállamiság garanciarendszerének lebontásában. Tisztelt Országgyűlés! A törvény hatálybalépésével megszűnne a mulaszt ásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése iránt magánszemély által kezdeményezett eljárás. Értjük, hogy a kormánypártok nem kívánják új törvényeiket a legszélesebb alkotmányos kritika tárgyává tenni, és ezért lényegében leépítik az utólagos nor makontroll intézményét, ám ettől még a jogalkotói mulasztás, függetlenül attól, hogy azt melyik Országgyűlés milyen döntéssel vagy mulasztással milyen régen idézte elő, bizony mulasztás marad. Javasoljuk tehát, hogy gondolja át a kormánypárti többség a mul asztásban megnyilvánuló alkotmányellenességgel összefüggő eljárások folytatását, hiszen ezek befejezése a jogbiztonságot szolgálná. Negyedikként a már előbb említett alkotmányjogi panaszra szeretnék kitérni. A javaslat azt mondja, hogy az alkotmányjogi pan asz kivételesen akkor is benyújtható, ha az alaptörvényellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem. Itt a “kivételesen” szó az, amivel problémánk van, mert a mi meg ítélésünk szerint ez az alaptörvényhez képest szűkíti az Alkotmánybíróság kompetenciáját. Ezért szeretném fölhívni kormánypárti képviselőtársaim figyelmét arra, hogy az önök által elfogadott alaptörvénnyel ellentétes ez a szabályozás. Ehhez képest módosító indítványt fogunk benyújtani, és kérjük ennek alapos megfontolását. Ötödször: szintén összefügg az előző gondolatommal az alkotmányjogi panasz ésszerű időn belül történő elbírálásának szempontja. Ez a megfogalmazás számunkra nem elfogadható, úgy gondoljuk , ez a gumiszabály sokféleképpen értelmezhető. Szó volt erről az alkotmányügyi bizottságban is, amikor Paczolay elnök úr részt vett a bizottság tárgyalásán, és ő mondott érveket ezzel a javaslatunkkal szemben. Tehát kétségtelen, hogy sokféle megfontolás tá rgyát kell képezze az erre vonatkozó szabályozás, mégis azt gondolom, hogy az állampolgárok érdekében, a jogbiztonság szempontjából megfontolandó az a javaslat, hogy 90 napos határidő álljon rendelkezésre, vagy akár ennél hosszabb határidő, ha az szükséges , de mindenképpen számban meghatározott, az “ésszerű időn belül” helyett konkrét napokban meghatározott időpont. Javaslom, hogy ezt is tárgyalja meg és fontolja meg az Országgyűlés. (11.20) Hatodik észrevételünk. Álláspontunk szerint hiányzik a törvényjava slatból az az esetkör, amely szerint az Alkotmánybírósághoz kifogással lehet fordulni a népszavazásra feltett kérdés, illetve az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadása kapcsán. Úgy gondoljuk, hogy ehhez a jogorvoslati formához továbbra is alkotmánybí rósági hatáskört kell telepíteni. Az alaptörvény szerint az Alkotmánybíróság sarkalatos törvényben meghatározott feladat- és hatásköröket gyakorol. A népszavazás nem sarkalatos tárgykör, ezért az Országos Választási Bizottság határozatának megsemmisítését és az Országos Választási Bizottság új eljárásra utasításának lehetőségét álláspontunk elfogadása esetén nem a népszavazásról szóló törvényben, hanem ebben a törvényben kellene kimondani.
