Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1282 tanácsok eljárásának általánossá tétele, ugyanis ha a 15 tagú testületre telepítenénk a működés súlypontját, az lassú, elhúzódó eljáráshoz vezethet. Bár kézenfekvő megoldás az ügyek, ügycsoportok elosztása a plénum és a kisebb létszámú testületek között, törekedni kell az ezzel járó veszélyek kiküszöbölésére. Ennek elkerülését szolgálják a kétirányú becsatornázás megjelenő szabályai, amelyek révén a tanácsokban történő eljárások mellett is lényegében bármely ügy a teljes ülés elé kerülhet elbírálásra, ha ennek a feltételei fennállnak. A hatályos alkotmánybírósági tör vény szerint a teljes ülés a hatáskörébe utalt érdemi döntésen túl az egész eljárást uralja, ideértve az eljárás vezetésével kapcsolatos eljárási cselekmények eldöntését is. Az Alkotmánybíróság eddigi működésénél hatékonyabb és gördülékenyebb működés megte remtése okán indokolt egy megerősített elnöki pozíció, mindamellett, hogy az Alkotmánybíróság alkotmánybírói önállóságából kiindulva a primus inter pares helyzet jogállási szempontból továbbra is fennmarad. A hatékonyságnövelési szándékra és különösen az ú j hatáskörökből fakadó alapvető változásokra tekintettel a jelenleg hatályos megoldásnál erősebb jogosítványok szerepelnek. Véleményem szerint az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó szabályokat a javaslat megfelelő részletességgel és megalapozott szakmai megfontolásoknak megfelelően tartalmazza. A tanácsokban történő eljárás és a teljes ülés döntési primátusának megőrzése mellett számos más, lényeges eljárási garancia is rögzítésre került. Ilyenek például az Alkotmánybíróság döntéseire, azok jogkövetkezmé nyeire, az eljáró tanácsok összetételére, valamint a teljes ülés eljárására, az elnök jogkörére, az alkotmányjogi panaszeljárás során a kötelező jogi képviselet bevezetésére, az indítványok tartalmára és benyújtására, az indítványhoz kötöttség elvére, az i lletékmentességre és az eljárási bírságra vonatkozó szabályok. A jelenleg hatályos szabályozással ellentétben e törvényben megjelenik a főtitkári döntéselőkészítés, valamint az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetköre. A főtitkárság egyfajta szűrő sze repét fent kell tartani, sőt erősíteni kell, amelynek indoka a várt nagyszámú indítvány. Ugyanakkor a főtitkárság szűrést alapvetően formai, eljárási kérdésekben végezhet. Az érdemi szűrés azonban a bírák monopóliuma. Új szabály a befogadásról történő előz etes, egyszerűsített döntés, amely Európában más országokban is, például a német gyakorlatban alkalmazott megoldás. Az Alkotmánybíróság ugyan továbbra is elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, de az általános eljárási szabályok kellő alapos sággal rendelkeznek azokról az esetekről is, amikor az alkotmányjogi panasz esetén személyes meghallgatás, nyilvános, kontradiktórius, tehát a rendes bírósági eljáráshoz hasonlatos eljárás válik szükségessé. Háttérszabályként a bizonyítási eljárások során a Pp. rendelkezéseinek alkalmazását írja elő, és rendelkezik az eljárás során alkalmazható intézkedésekről, valamint az eljáró bíróság kizárásának a feltételeiről is. (11.00) A javaslat rendezi az Alkotmánybíróság döntéseire vonatkozó szabályokat, amelynek értelmében érdemi döntést, határozatot vagy nem érdemi döntéseket, végzéseket hozhat. Rendelkezik az egyes bírák különvéleménye, valamint a párhuzamos indokolások vonatkozásában, illetve a döntések kihirdetése és az érintettekkel való közlése tekintetében is. Az alaptörvény nem zárja ki az alkotmánybírák újraválasztásának lehetőségét; ezt indokolja az alkotmányban felemelt időtartamú mandátum. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A zárórendelkezések között tartalmaz átmen eti szabályokat az 1989. évi XXXII. törvény alapján megválasztott elnök, elnökhelyettes és tagok megbízatására vonatkozó szabályok alkalmazhatósága tekintetében, valamint a hatálybalépése előtt megindult eljárások, a 2011. január 1jét megelőzően benyújtot t alkotmányjogi panaszok kivizsgálhatósága tekintetében is. Utóbbiak célja, hogy amennyiben a panasz a megváltozott törvényi előírások alapján is elbírálható, a panaszosnak
