Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - GULYÁS GERGELY, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója:
1277 hozhassa meg döntéseinek jelentős részét. Megnyugtató, hogy a szabályozás kellő rugalmasságot biztosít az Alkotm ánybíróság számára a tanácsok számának, összetételének meghatározásában. Egyéb tekintetben is nagy jelentőségű, hogy a törvényjavaslat alapján az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozásnak a további részleteket kidolgozó harmadik szintjévé az ügyrend váli k. Az ügyrendet, szemben az eddigiekkel, maga az Alkotmánybíróság alkothatja meg, és szükség esetén módosíthatja. Ez a rugalmasság nélkülözhetetlennek tűnik egy olyan időszakban, amikor a magyar alkotmánybíráskodás a korábbiakhoz képest új modell szerint k ezd el működni. A hatásköri szabályoknál említett vívmányt, hogy tudniillik az alapjogi sérelme esetén bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat mind az ügyében alkalmazott jogszabály, mind az ügyét eldöntő határozat megtámadásával, eljárási rendelkezésekkel sem szabad rombolni. Támogatandó, hogy az Alkotmánybíróság eljárásának indítványozása továbbra is illeték- és díjmentes maradjon. A törvényjavaslat vitatható eleme az ügyvédkényszer előírása. Egyfelől szakmailag indokolt, hogy a komoly tartalmi követelmény ekkel szűrt indítványok jogi képviselő útján kerüljenek az Alkotmánybíróság elé. Másfelől viszont ezzel párhuzamosan biztosítani kell, hogy anyagi nehézségei miatt senki ne legyen elzárva alapjogainak védelmétől. Nagyon fontos tehát, hogy a törvényjavaslat alapján a képviseletet a jogvédő szervezetek vagy ingyenes jogsegélyszolgálat is elláthatja. Különösen kényes kérdés az Alkotmánybíróságon folyamatban lévő mintegy 1600 ügy sorsa. Az indítványozó jogokat az alaptörvény alapján elvesztő személyek beadványa ira vonatkozó átmeneti szabályok megalkotása politikai felelősséggel jár. Kiindulópontként azonban nem szolgálhat mást, mint a korábban említett célt: az alapjogában sérelmet szenvedett személyek számára meg kell nyitni az Alkotmánybírósághoz fordulás új s zabályok szerinti lehetőségét. Ennek a célnak felel meg a javaslat azon rendelkezése, hogy az indítványozók jelentős része 3 hónapon belül az alaptörvényre hivatkozva visszahozhatja panaszként az alkotmányossági kifogását, amennyiben az érintettsége fennál l. Tisztelt Ház! Összegezve: a javaslat koncepcionálisan és szabályainak túlnyomó többségében alkalmas arra, hogy az alkotmánybíráskodásnak az alaptörvény keretei között kialakítandó új modellje eredményesen szolgálja mind az alkotmányosság elvont védelmét , mind az egyéni jogsérelmek orvoslását. A hatáskörök átrendezése, főleg a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése számos, a jövőbeli joggyakorlatot érintő kérdést vet fel. Az alkotmánybíráskodás új modelljének a mindennapi működés során kell majd bizonyíta nia. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat megteremti annak szabályozási hátterét, hogy az alaptörvényt és a benne foglalt jogokat a jövőben is hatékonyan működő Alkotmánybíróság védje Magyarországon. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Balc zó Zoltán) : Megköszönöm az elnök úr felszólalását. Tisztelt Országgyűlés! Most az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsági álláspont és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 55 perces i dőkeretben. Megadom a szót Gulyás Gergelynek, a bizottság alelnökének, a bizottsági többségi vélemény előadójának. Öné a szó. GULYÁS GERGELY , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Az e mberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság - mint első helyen kijelölt bizottság - az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta. Ott, a vitában kisebbségi véleményként csak a Jobbik képviselőinek az álláspontja merült fel, ők nem szavazták meg a tervezetet, egyébként az ellenzéki pártok közül a Lehet Más a Politika, illetve a Magyar Szocialista Párt képviselője e napirendi pontnál már nem volt jelen, a
