Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 11 (118. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KISS PÉTER (MSZP):
1260 álláspontjáról, továbbá arról, hogy Magyarország támogassa Szerbia európai uniós csatlakozását, Szerbiának bizonyos feltételeket teljesítenie kell. (9.10) A magyarországi támogatáshoz felállított feltételek szempontjából pedig a szeptember 26án elfogadott törvény nem felel meg. Bozsidar Gelic, a szerb kormány alelnöke a napokban nyilatkozatában azt mondta, hogy a törvény miatt fel merült bilaterális kérdések nem torpedózhatják meg Szerbia európai felzárkózását, és felrótta, hogy a jogszabály egyedül a magyarok szerint diszkriminatív. Ha az Európai Unióhoz kíván csatlakozni Szerbia, akkor úgy ítéljük meg, hogy ezt a jogszabályt meg k ell változtatnia, mondta Németh Zsolt. Fontosnak tartom, hogy hangsúlyozzam azt az álláspontot, amelyet Štefan Füle, az Európai Bizottság bővítési biztosa a törvénnyel kapcsolatban kifejtett, miszerint megengedhetetlen a diszkrimináció, és elvárható a törv ény előtti egyenlőség gyakorlása. 2011. október 2án Semjén Zsolt Szabadkán tett látogatása alkalmával is nyíltan is kifejezte álláspontját az üggyel kapcsolatban, ahol elmondta, hogy elkötelezettek vagyunk Szerbia uniós csatlakozása mellett, de fájó szívv el, mégis nagyon határozottan azt kell mondanunk, hogy a kollektív jogfosztást tartalmazó törvényekkel nem reális az uniós csatlakozási igény. Mi mindent megteszünk Szerbia uniós csatlakozásáért, de az emberi jogokkal ellentétes, az Unió ethoszával ellenté tes és a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes szabályozás esetén kénytelenek vagyunk átgondolni Szerbia tagjelölti státusának lehetőségét. Eltökélt szándékunk tehát, hogy minden eszközt felhasználva elérjük, hogy a szerb parlament módosítsa a vajdasági mag yarságot és egyben a magyar nemzetet sértő vagyonvisszaszármaztatási és kárpótlási törvényt. A képviselő úr a felszólalásában említette még a szlovák állampolgársági törvényt, amelyről e Ház falain belül és ezen kívül is több vita folyt már, és szerencsér e ennek a törvénynek, a szlovák állampolgársági törvénynek a magyarországi fogadtatásában egységesek a parlamenti pártok. Ahogyan ön is megállapította ezzel a törvénnyel kapcsolatban, hogy ez elfogadhatatlan Magyarország számára, úgy a kormánynak is teljes en ez az álláspontja, és a kormány is mindent megtesz, minden diplomáciai lépést megtesz annak érdekében, hogy ez a törvény megváltozzon, és természetesen a Szlovákiában élő magyar állampolgárságot honosítás útján elnyert magyar állampolgárokat Magyarorszá g alkotmányos védelme illeti meg, mint magyar állampolgárokat. A kárpátaljai helyzettel kapcsolatban ön a kormány magatartását kritizálta, de a kárpátaljai helyzet megítélése tekintetében szerintem nincs különbség a parlamenti pártok között, mi eléggé egyé rtelműnek látjuk a helyzetet. Azt kérem, hogy a szakbizottságban majd tárgyalják meg a kárpátaljai helyzetet, és ebben az esetben világossá válik, hogy a kárpátaljai politikai szereplőknek milyen érdekük fűződik ahhoz, hogy a Magyarország és a kárpátaljai magyarok közötti viszonyt elmérgesítsék, és remélem, ebben az ügyben is egyetértésre tudunk jutni. Köszönöm szépen, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kiss Péter, az MSZP képviselője: “Európába, de mindahányan III.” című felszólalássorozatának a harmadik részével. Öné a szó, képviselő úr. KISS PÉTER (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Mintegy tíz nappal ezelőtt itt, a Kossuth t éren tízezrek tüntettek, és a szakszervezetek, a velük együtt tüntető civilek kilenc pontban megfogalmazták a követeléseket. Előre jelzem, ezekkel a követelésekkel mi egyetértünk. Úgy fogalmaztak, hogy igazságos és méltányos közteherviselést akarnak, a vis szamenőleges hatályú törvénykezést szüntessék be, követelték, állítsák helyre a háromoldalú párbeszéd intézményeit, a munka törvénykönyvet úgy módosítsák, követelték, hogy a szociális partnerekkel előzetesen legyen megegyezés, a korkedvezményes, korengedmé nyes és szolgálati nyugdíjak alkotmányos védelmét követelték, a
