Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. szeptember 12 (109. szám) - Az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - TUKACS ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
121 Másfelől pedig hadd hozzam szóba ezt a másik 4040 milliárdot. Én ugyanúgy vagyok vele, hogy ennek a bizonyos adónö velésekből befolyó 10 milliárdnak a befolyása is a költségvetésbe kérdéses, de ez a 4040 milliárd az, amiről nem tudunk semmit. Azért nem tudunk semmit, mert azt mondta a bejelentések kapcsán a miniszterelnök és Matolcsy úr, hogy majd 40 milliárdos beszer zéseket a kormány, kormányzat, az állami szervezetek leállítanak. Melyek ezek? Milyen kárt szenved el a beszerzések elmaradása kapcsán a kormányzati szervezetek közössége, többsége? Benne vannake fejlesztések is esetleg? A leállítások nem kerülneke költs égbe? Nincse valamilyen pénzügyi vonzatuk? Ez mindmind kérdés, amely ugyan nem tárgya az előterjesztésnek, de az indoklásnak ez a szikár volta ezeket természetesen elfedi, nem ad információt annak a parlamentnek, amely most dönthet 10 milliárd sorsáról e bben az évben, de nem tud 40 milliárdról. Ugyanez a véleményem egyébként az úgynevezett áfabehajtás ügyében is. Hogy mitől 600 milliárd a kintlévőség, azt már tudjuk, egy valamikori, valakitől megrendelt tanulmány állít ilyeneket. De oké, rendben van, ha 6 00 milliárd forint áfa van kinn, akkor ez a szám most miért pont 40? Miért nem 20, 60, 100 vagy 600? Úgy látom, tisztelt államtitkár úr, hogy ezek a becslések arra vonatkoztak, hogy legyen legalább valami, ami kiadja a 100at. 40 meg 40, meg 10 a magánnyug díjpénztárak papírjainak hozamaiból, illetve osztalékából, és az előttünk lévő előterjesztés majd kiadja ezt a 100at, hogy újra Dancsó urat idézzem: hogy jelezzünk a világ felé. Tisztelt Államtitkár Úr! A jelzésnek ez a módja nem túlságosan szerencsés. An nál is inkább, mert a pénteki és a mai napon jeleztünk a világnak, és sajnos a CDSfelárunk, a kockázati felárunk világosan mutatja, hogy a jelzés célba ért. Sajnos célba ért, folyományaként annak a kalandor gazdaságpolitikának, amelyet folytatnak, hazánk kockázatosabbá vált, és ez a jelzés, amelyet itt most ezzel az előterjesztéssel, illetve a 100 milliárddal adunk, ezt ellensúlyozni nem tudja, nem fogja. Beszéljünk egy kicsit az előterjesztés tartalmáról! Azt az állítást, hogy nem fogunk adókat emelni, mo st elfelejthetjük az önök részéről, hiszen egy adóemelési javaslat van előttünk. De hadd világítsak rá ezeknek a javaslatoknak a belső következetlenségére, illetve nem is a javaslatok következetlenségére, az önök következetlenségeire. Önök még ez év nyarán is azt mondták, állították kormányszóvivőjük útján, hogy az üzemanyagok adójának, jövedéki adójának, áfájának emelése nem történik meg. Azt állították arra az igényünkre, hogy egy 400 forinthoz közeledő üzemanyagárnál igazán illő valamilyen kormányzati be avatkozás. Nos, ez az emelés itt van előttünk. Itt van előttünk tehát, bebizonyítva azt, hogy akkor nem mondtak igazat. De önmagában a belső következetlenségek közé tartozik az is, hogy azt mondják, hogy a fuvarozókat egyébként meg segítjük, hiszen megprób áljuk most ebben a javaslatban kibővíteni az eddig 6 forint 50 filléres kedvezményüket. Államtitkár úr, nem segítik őket, mert ezt a kedvezményt már megette az áremelés. Az árak olyan mértékben emelkedtek a gázolaj esetében, hogy ezek a fuvarozók, akik has ználják ezt az áremelést, már annak a - hogy is mondjam csak - számlának az egyik oldalára írták, amely számlának a másik oldalán a kormány kompenzációja szerepel. Ez a kedvezmény számukra elveszett. Ezért tehá t azt gondolom, hogy az emelés kapcsán az ő viselkedésük lesz a kérdéses. Hiszen mint ahogy a kamionosok, ha megtehették, eddig máshol tankoltak, úgy gondolom, hogy azok az emberek, akik használnak ilyet... - máshol tankoltak, államtitkár úr, meg kell őket kérdezni, megmondják, ha szépen kéri őket az ember, hiszen Romániában, Ukrajnában vagy máshol olcsóbb volt az olaj, zárójel bezárva. Azt gondolom, nem vették számba, hogy hogyan fognak ennek az emelésnek a kapcsán viselkedni azok, akik gázolajat használna k. Ezért tehát még ennek a 10 milliárdnak a befolyása is kérdéses. Ugyanilyen következetlenség a dohányáruk, a cigaretta ügyében elkövetett csetlésbotlásuk. Mindannyian emlékszünk arra, hogy a parlament kormánypárti oldala nem tudta ezelőtt, ha jól emléks zem, másfél hónappal, hogy hogyan került le a dohányneműek adójának emelése a javaslatból, hogyan került ki, mi történt, ki volt az erősebb lobbi, mi volt az oka ennek. Most, miután ilyen homályos körülmények között akkor nem emeltek - megvédték vajon kine k is az érdekeit
