Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 10 (117. szám) - Dr. Heintz Tamás (Fidesz) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Már a bankok is a kiskapukat keresik?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1146 megfelelő arányban bocsátják és bocsátották az adósok rendelkezésére. Ha tehát az építkező 2008ban kapott hitelt, azt arányosan utalták neki, és a visszatartott maximum 10 százalékot pedig a pénzintézet az éppen aktuális, rendszerint már 200 forint fölötti svájci frank árfolyamon folyósította. Itt jönnek a trükkök: a pénzintézet úgy gondolja, hogy az összeg 10 százalékát már a 180 forint feletti árfolyamon folyósította, így az adós nem jogosult a végtörlesztésre. A pénzintézet ismét sú jtja az építkezőt, mert az egyes részösszegeket nem a szerződéskötéskor megállapított árfolyamon folyósítja, hanem az éppen aktuális napi átváltási értéket veszi figyelembe. Sajnos itt is igazolódhat az emberek vélekedése, amely szerint a pénzintézet egyol dalúan bármikor megváltoztathatja a feltételeit, illetve szabadon értelmezik bizony a kihirdetett törvényt. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha ez a szabadon alkalmazott pénzintézeti gyakorlat marad, akkor az építkezők tízezrei nem élhetnek ezzel a k étségkívül kedvező lehetőséggel, és továbbra is jelentős árfolyamkockázatot kell elviselniük, így maradnak továbbra is a törlesztőrészleteken keresztül a pénzintézetek foglyai, attól képtelenek megszabadulni, és pontosan az a jogalkotói cél nem valósul meg , amely miatt ez a parlament ezt a lehetőséget soron kívül biztosította az adósságcsapdát elkerülni kívánó embereknek. Tisztelt Államtitkár Úr! Tervezie a kormány, hogy végrehajtási rendeletben vagy más módon teszi egyértelművé a jogalkalmazó pénzintézete k számára a végtörlesztés feltételeit, amely megszünteti ezen kibúvók és kiskapuk lehetőségeit? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra megadom a szót Cséfalvay Zolt án államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha szabad, akkor megismételném itt - már korábban is képviselői kér désre mondtam , hogy a parlament világos kereteket teremtett ahhoz, hogy a devizaalapú hiteleknél, az egyösszegű végtörlesztésnél milyen keretek között kell tevékenykedni a bankoknak. Az egyösszegű végtörlesztés lehetősége időben korlátozott, a rendszerbe 2011. december 31éig lehet bejelentkezni, a végtörlesztésnek rögzített árfolyama van, ezt ismerjük. A végtörlesztést azok az adósok vehetik igénybe, akiknek a rögzített árfolyamszint alatti árfolyamon folyósították a hitelt; nagyon fontos itt a “folyósít ották” kifejezés, és az állam nem kötelezi a bankokat arra, hogy a végtörlesztéssel élni kívánó adósok számára forintalapú hitelt, refinanszírozást nyújtsanak. Nos, a kormány és a tisztelt parlament egyik fontos feladata, hogy ezek között a keretek között biztosítsa a jogalkotói szándék és akarat érvényesülését. Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által felvetett problémával kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a törvények betartása független attól, hogy az érintettek annak tartalmához miként viszonyulnak. Az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosítása alapján lehetővé tett kedvezményes végtörlesztés miatt a Bankszövetség az Alkotmánybírósághoz fordul, de ez a lépés semmilyen módon nem befolyásolhatja a bankok magatartását. Ismereteim szerint a hite lintézetek többsége az ügyfeleknek a végtörlesztés lehetőségéről korrekt tájékoztatást ad, így remélhető, hogy az egyik banknak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által, fogyasztóvédelmi eljárás keretében feltárt és azonnali hatállyal megtiltott bef olyásoló gyakorlata is egyedi volt. Tisztelt Képviselő Úr! Az otthonvédelmi törvénnyel kiegészített hitelintézeti törvény a végtörlesztés igénybevételének egyik feltételeként azt rögzíti, hogy a végtörlesztéssel érintett devizaalapú kölcsön folyósításánál alkalmazott árfolyam a rögzített árfolyamnál nem volt magasabb. (14.50) Nos, a szerződéskötés időpontja nem is lehet releváns, miután egy devizaalapú hiteles kölcsönnél annak forintosított mértéke csak a folyósításnál határozatható meg. Ennek megfelelően a z egyösszegű folyósítás esetén a kérdés nem is lehet vita tárgya.
