Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 10 (117. szám) - Balczó Zoltán (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Miért nem kezdte meg a pedagógusok fizetésének rendezését a kormányzat?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
1143 akkor még bővíteném, hogy az önkormányzatoknál is meglévő adósságállomány közel nem is ennyi, majdnem 1000 milliárd. (Tállai András: Te csináltad!) Szeretném mondani, hogy sem a nevelőszülők, sem a pedagógusok, sem az intézmények (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) fenntartása eddig sem volt megoldva a megyében, eztán sem látszik. Válaszát nem tudom elfogad ni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm. Mivel a képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Orszá ggyűlés az államtitkári választ 195 igen szavazattal, 93 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Balczó Zoltán (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Miért nem kezdte meg a pedagógusok fizetésének rendezését a k ormányzat?” címmel ELNÖK (dr. Latorcai János) : Tisztelt Országgyűlés! Balczó Zoltán képviselő úr, a Jobbik képviselője, az Országgyűlés alelnöke, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: “Mié rt nem kezdte meg a pedagógusok fizetésének rendezését a kormányzat?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter úr válaszol. Balczó Zoltán képvi selő urat, alelnök urat illeti a szó. Parancsoljon! BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Természetesen számítottam arra, hogy a feladattal talán igen, de hatáskörrel nemigen rendelkező Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviselője válaszol, most nem az államtitkár asszony, hanem az államtitkár úr. Ez azt jelenti, gondolom, hogy a teljes kormányzat nevében válaszol. A magyar pedagógusok fizetése hivatásuk fontosságához mérten elfogadhatatlanul alacsony, nemcsak tényleges összegében, hanem összehas onlításban is. Legyen az alap akár a hazai jövedelmek, vagy nézzük meg, hogy az egyes országok gazdasági mutatójára, GDPjére vetítve milyen a pedagógusok fizetése, mondjuk, egy 15 éve pályán lévőé. Ez a vonatkoztatási arány nálunk 0,68 százalék, Németorsz ágban 1,69, Hollandiában 1,66, a súlyos gazdasági válságba került Írországban 1,25, Lengyelországban és Ausztriában 1,1. Csak zárójelben mondom, hogy a tényleges különbség sokkal nagyobb, mert Ausztriában ez a fizetési arány van, a tényleges vásárlóerőpar itás 3,5szeres. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy a Közösség számára mennyire fontos ez a hivatás. Ez a megbecsülési index a magyar pedagógusok esetében méltánytalanul alacsony. A Fideszkormány a helyzet javítása érdekében semmit sem tett másfél év alatt, legfeljebb egy ígéretnek minősülő életpályamodellt fogalmazott meg most, amely 2013ban vagy életbe fog lépni, vagy nem. E helyett határozottan testet öltött az a javaslat, hogy a pedagógusok iskolában tartózkodásának kötelező időtartama 32 óra legyen, tel jes igazgatói beosztással, vagyis megszűnnek a helyettesítési díjak meg a túlóradíjak, ami most, úgy tűnik, mégsem került be a javaslatok közé, hanem itt van benn a koncepcióban. Fogadjon el bármilyen nagyszerű közoktatási törvényt az Országgyűlés, minőség i képzés minőségi pedagógusok nélkül nem lehetséges. Alulfizetett, túlterhelt, másodállásra és szakmán kívüli pénzkeresésre kényszerülő pedagógusoktól nem várható el minőségi oktatásnevelés. Itt pedig nemcsak a pályán lévők megbecsüléséről van szó, hanem sokkal súlyosabb kérdésről: a jövőről, mert
