Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 10 (117. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - ROGÁN ANTAL (Fidesz):
1130 átlagárfolyama 265270 volt ez év nyarán, és ugrott fel az elmúlt napokban 300 forintra. Ez azért egy lényeges különbség, hogy 230ról 300ra, vagy pedig egy viszonylag magas szintről ugrik fel 300ra az euró árfolyama. Van azonban egy további lényeges különbség, amit szeretném, ha egy picit részletesebben is megnéznénk, mert attól félek, ami nagyon gyakran a közgazdaságban problémaként előkerül, hogy túl sokat próbálunk meg magyarázni túl kevés tényezővel, has onlóképpen a politikában még inkább túl sokat próbálunk megmagyarázni túl kevés tényezővel. Van egy lényeges különbség 2009 és 2011 között. 2009ben, amikor felszaladt ez az euróárfolyam - és elsőként Magyarországon történik ez , nyilvánvalóan a magyar ál lamháztartás problémái állnak a háttérben. Magyarország az első ország, amelyik gyakorlatilag összeomlik és fizetésképtelenné válik. Ezzel szemben 2011ben egy általános európai válság van, még pontosabban nem az eurónak van egy válsága, hanem ahogy Merkel kancellár asszony nagyon világosan kifejtette, egy adósságválság húzódik végig Európában. Nagyon sokfajta javaslat fogalmazódik meg erre, de ami a gyakorlatban megvalósul, az nem más, mint Európa megpróbál valahogy lépésről lépésre túllenni ezen. Pénzügyi leg mindig annyit tesz vagy annyi segítséget nyújt, amennyi éppen elég, és amennyi politikailag éppen elviselhető. Ennek az a következménye, hogy rendkívül bizonytalan és kiszámíthatatlan a gazdasági környezet. Nyilvánvalóan valamilyen huszáros megoldás so kkal jobb lenne a piacok szempontjából, de európai vezetők amellett döntöttek, hogy lépésről lépésre, “húzd meg, ereszd meg” taktikával próbálnak túllenni ezen a válságon, aminek egyik következménye a piacok bizonytalansága, az árfolyamok erős ingadozása. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Köszönöm szépen. Utolsó napirend előtti felszólalásra tehát Rogán Antal képviselő úr következik, a Fidesz részéről: “Jogok és kötelezettségek helyes egyensúlyáról” cím mel. Képviselő úré a szó. ROGÁN ANTAL (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban közkeletű vélekedés, hogy mindenkinek vannak jogai és kötelességei, és az a jó, hogyha ezek helyes arányban is viszonyulnak egymás hoz. Rögzíti ezt természetesen a magyar és a nemzetközi jog egyaránt, és igaz ez az egyszeri magyar polgárra, igaz ez a cégekre, a vállalkozásokra, és igaz kell hogy legyen a pénzintézetekre és a bankokra is. 2010 előtt Magyarországon azonban ez így nem vo lt igaz a bankokra és a pénzintézetekre. Miközben voltak jogaik a bankoknak, ezeket a jogokat egyoldalúan gyakorolhatták azon ügyfelekkel szemben, akiknek viszont csak kötelességeik voltak, tisztelt képviselőtársaim. Idézzük fel, hogy hogyan nézett ki 2010 előtt a jogi helyzet a bankok és az ügyfelek viszonylatában Magyarországon. Egyoldalúan módosíthattak a bankok szerződést, tetszésük szerint változtathattak a futó hitelek kamatain, sőt, a költségein is, minden kockázatot átháríthattak az ügyfelekre, a hi telt felvevő magyar családokra. Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a következménye volt az, hogy Magyarországon rövid idő alatt rendkívüli mértékben megnőttek azok a terhek, amelyeket a magyar családoknak a felvett hitelek törlesztésével kapcsolatban viselni ük kell. Ugyancsak észrevehettük azt a tendenciát, hogy más országokkal szemben, más középeurópai országokkal szemben, ahol egyébként szintén elterjedt a devizahitelek alkalmazása, még ha szűkebb körben is, mint Magyarországon, pontosan azért, mert a szab ályozás szigorúbb volt, kevésbé nőttek meg az ügyfelek költségei, kevésbé nőttek a törlesztőrészletek, kevésbé növekedtek a kamatok. Tisztelt Képviselőtársaim! 2010 után, a kormányváltást követően sok minden változni kezdett. Megtettük azokat a lépéseket, amelyek a leginkább szükségesek voltak. Egyrészt megszüntettük az
