Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 4 (116. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BÖDECS BARNA (Jobbik):
1095 azonosító behelyezése. Ettől kezdve, úgy érezzük, ez a probléma kezelhetővé válik, egészen eddig nem. A következő a differenciált és ivartalanításra ösztönző ebadó bevezetése. Az a 3500 forintos mérték, amit az előterjesztés tartalmaz, álláspontunk szerint túlságosan szerény a kívánt cél elérésére. Egy kankutya ivartalanítása ma vidéken is körülbelül 12 ezer forintos, tehát 1015 ezer forint közötti összegbe kerül. Abban az esetben, hogyha beérjük a 3500 forintos ebadóval, az nem jelent kellő ösztön zést a keverék kutyákat tartó gazdák számára ahhoz, hogy az ivartalanításukat saját költségükön elvégeztessék. Ilyen értelemben magának a tehernek a mértéke is elhanyagolható, hiszen havonta két gombóc fagylalt áráról van szó. Ez az éves összeg nem elegend ő ahhoz, hogy a gazda érezze annak a súlyát, hogy a keverék kutya szaporulatát megakadályozza, és ez így nem ösztönző. Ráadásul a 3500 forintos éves összeg rendkívül szerény ahhoz is, hogy a behajtásának költségei és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs te rhek ne vezessék ezt az ebrendészeti hozzájárulást a kisadók szokásos problémája irányába, amely szerint a nyilvántartásuk, behajtásuk költségei rendkívül magasak a realizált bevételhez képest. Ilyen értelemben a Jobbik egy jelentősebb mértéket támogat. Le gyen ám ez a hozzájárulás differenciált, azaz csak a felső határát szabjuk meg, és az önkormányzatoknak legyen lehetőségük arra, hogy például a lakóterület jellege, az állattartó személye alapján ehhez képest kedvezményeket adjon. Nem biztos, hogy ugyanazt a mértékű ebrendészeti hozzájárulást kell beszedni, mondjuk, egy tanyás lakóterületen, ahol az eb tartása biztonsági okokból elengedhetetlen, meg egy társasházas lakótelepen, ahol a kutyákat a társasházban tartják, és az ezzel kapcsolatos járulékos, a köz össégre nehezedő költségek például az utca szennyezése folytán jóval magasabbak. Fontosnak tartjuk azt, hogy a mentességek megfelelően szabályozottak legyenek. Itt több elhangzott e tekintetben, én egyet említenék: a terelőkutyákat, akik szintén munkakutyá k, és adott esetben olyan munkát végző keverék kutyák, amelyek nagyon fontosak a magyar mezőgazdaság szempontjából, őket is mentesíteni kell alóla. Szeretnék pár szót szólni az állatsorsolásos kérdésrő l. A Jobbiknak ebben a tekintetben az az álláspontja, hogy generálisan egyetértünk a tiltó szabályozással. Nem szabad az állatokkal játszani, ugyanakkor azokat az eseteket, amik gyakorlatilag a nemzeti hagyományok körébe tartoznak és kizárólag haszonállato kra, azaz megehető haszonállatokra vonatkoznak - így az újévi malac, a húsvéti bárány vagy a Mártonnapi liba esetében , bizonyos szigorú feltételek mellett talán nyitva kellene hagyni ezt a lehetőséget. Úgy gondoljuk, hogy ehhez viszont már magát a sorso lást rendező vagy a tombolát rendező kötelmeinek meghatározása szükséges, amely szerint abban az esetben, ha a nyertes nem fogadja el az állatot, vagy nem tud gondoskodni annak tartási körülményeiről, esetleg nem kívánja a libát önkezével levágni, akkor az adott állatot felajánló vagy értékesítő visszafogadja ezt az állatot, és erre írásos szerződést kelljen kötni. Azaz az általános tilalom mellett egy olyan kivételre szeretnénk javaslatot tenni, ami ezeket a közösségi eseményeket lehetővé teszi megfelelő g aranciák mellett, amelyek az állat épségét, egészségét és további életét vagy esetleg megfelelő körülmények között történő halálát biztosítják. A veszélyes kutyák tartásához egyetlenegy megjegyzést tennék még. Az állatvédelmi hatósági eljárás és a kutya ve szélyessé minősítése nyilván külső jelzésre, bejelentésre tud indulni. Az olyan személyek, akik egy ilyen veszélyessé vált eb általi - mondjuk úgy - veszély okozását kénytelenek elviselni, adott esetben megfélemlített helyzetben vannak pont attól a gazdátó l, aki ezt az ebet nem megfelelő tartási körülmények vagy nem megfelelő magatartás tanúsításával adott esetben veszélyessé tette, ezért nem biztos, hogy félelmükben közvetlenül mernek a hatósághoz fordulni. Ezért úgy gondoljuk, hogy a települési önkormányz at jegyzőjének szabnánk egy külön lehetőséget, hogy saját hatáskörben, akár szóbeli bejelentés alapján is eljárva, közvetetten megtegye a szükséges intézkedést, ilyen értelemben mentesítve azokat a személyeket az esetleges veszélyeztetés alól, akik ezt sze mélyes helyzetük folytán nem merik megtenni.
