Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 4 (116. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. ÓDOR FERENC (Fidesz):
1085 Fontosnak tartom, hogy megjelennek azok az ösztönzők a 7. §ban, amik arról beszélnek, hogy ha valaki az ebrendészet során bizonyos fe ladatokat elvégez, vagy örökbe fogad olyan helyekről - hallottuk, hogy igazából már telítettek a meglévő helyek az állatok befogadására , tehát onnan fogad be állatokat, illetve ivartalanított állatokat fogad be, azok után az állatok után az ebrendészeti hozzájárulás megszűnik, illetve nem kell utánuk fizetni, amit az önkormányzatok szedhetnek be. Én azt gondolom, érdemes volna végiggondolni a kedvezményezettek listáját egy g) ponttal is, amikor a magyar kutyafajtákat talán be lehetne hozni ebbe a rendszer be. Ez egy kis segítség mindazoknak a tenyésztőknek, akik igazolni tudják, hogy ezek a kutyák törzskönyvezetten magyar kutyafajták. Érdemes volna végiggondolnunk, és talán ezt a segítséget megadni azoknak a kutyafajtáknak, amelyek elismerését a magyar parl ament is megtette néhány esztendővel ezelőtt, Simicskó képviselőtársunk előterjesztésére. A hozzászólásomban, azt gondolom, érdemes volna a csincsilla és az angóranyúl mellett végiggondolni mindazt, amit a szakmai szervezetek már jeleztek, hogy nem biztos, hogy csak ez a két állatfaj lehet Magyarországon, amely arra alkalmas, hogy szőrmét tudjanak előállítani belőlük. Ezeknek a szőrmetenyészeteknek körülbelül 2025 évvel ezelőtt egy sűrűbb rendszere volt, ez ma Magyarországon kicsit lecsökkent. Ismerve mind azokat a folyamatokat, amelyek a nemzetközi szőrmepiacon megvannak, a nyérc tenyésztésének újraengedélyezését vagy nem tiltását - mert jelenleg még lehet, ez a törvényjavaslat szeretné eltörölni a tenyésztés lehetőségét - talán érdemes végiggondolni. A csi ncsillának csökken, a nyércnek pedig elég komolyan emelkedik a nemzetközi szőrmepiacokon a kereslete. Ezt, gondolom, érdemes volna végiggondolni, és talán a tiltást nem bevezetni. Ugyanakkor nagyon helyesek - és azt gondolom, az indoklásokban is benne van - a megfelelések a nemzetközi jogban szereplő elvárásoknak: a kutya- és a macskaprém tiltása, hogy az ilyen típusú tartását tiltsa meg a törvény. Ez nagyon helyes, és nagyon jó dolognak tartom. Ugyanakkor még egy gondolatot a törvényjavaslatról, az élő áll atot nyereményjáték díjaként használni tilos dologban, ahogy az előbb említettem, ez a bizottsági ülésünkön is felvetődött: én azt gondolom, hogy szigorú a szabályozás. Bizonyára meg lehet szokni, és egypár éven belül majd átalakulnak a rendszerek, de nem is a nyereményjáték az, amit látunk. A nyuszi ajándékozása húsvétkor, és aztán azt nem tudjuk, hogy hova tegyük majd. Tehát értem a gondolatát, értem, hogy miért próbáljuk ezt tenni, hiszen rengeteg ilyen kis növendék pusztulhat el, és minden állattal, ame lyiknek nem tudunk megfelelő feltételt biztosítani, komoly gondjaink vannak, de azt reméli az ember, hogy aki nyer egy ilyen állatot, és nem rendelkezik megfelelő tartási körülményekkel, annak van azért annyi józan belátása, hogy ezt meg tudja oldani. Tehá t én a tiltást ebben az esetben jó szándékúnak, de talán kicsit erősnek találom. Az előterjesztésben, a törvényjavaslatban szereplő, és reményeink szerint előbbutóbb és minél hamarabb megvalósuló csippel való ellátás és annak a megfelelő regisztráció ja és hozzáférhetősége kapcsán fontosnak, hasznosnak, és azt remélem, megnyugtatónak is hatott az, amit az államtitkár úr mondott, hogy utána rendelkezésre kell bocsátani ezeket az adatokat, hiszen ennek így volna értelme, így tudnánk egy pontos regisztrác iót a meglévő állatokról, azok védettségi állapotáról. És hogy ha a humán egészségügyben harapás történik, akkor veszettség ellen oltunk vagy nem oltunk embereket, erre nagyon fontos, hogy ilyen választ adjunk. És ma már a technika ilyen szintű előrehaladt ával ez egy bevett, gyakorlott dolog. Ez nem technikailag gond, csak hogy meg tudjuk azokat az állatokat találni. Nagyon fontosnak találom, és ez az utolsó gondolat az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslathoz, a tudati formálást. Az felel ősség, ha állatot tartunk. Itt akár a haszonállatokról beszélhetünk, akár a társállatokról, a kedvtelésből tartott állatokról. Ez felelősség az állattartó részéről, és ezt szabályozni kívánja a törvényjavaslat. Fontosnak találjuk, hogy hívjuk fel erre a fi gyelmet, és próbáljuk meg azokkal az emberekkel, akiknél valamilyen módon nem alakult ki az a felelősségérzet, megéreztetni: vagy ne tartsanak
