Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 4 (116. szám) - A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - VARGA GÉZA (Jobbik):
1072 Éppen ennek szellemében adom meg a szót Varga Géza képviselő úrnak rendes felszólalásra, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! (14.50) VARGA GÉZA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ma a mezőgazda sági bizottság ülésén felüdülés volt részt venni, mert először éreztem azt, hogy a nemzeti összefogásnak van egy pozitív kisugárzása. Font Sándor előterjesztése után a bizottságban gyakorlatilag minden hozzászólás támogatta ezt a javaslatot, amit bizonyít az is, amit a beszámolóból hallottunk, hogy a húsz jelen lévő képviselőből húszan szavaztak igennel. Még az egyetlen jelen lévő MSZPs képviselőtársunk is igennel szavazott és pozitívan állt hozzá, szemben az itt ülő, ugyancsak magányos Józsa képviselőtárs unkkal (Dr. Józsa István: Én is támogatom!) , aki ugyan hozzátette, hogy támogatja, de azért nem mulasztotta el, hogy belepiszkítson ebbe a pozitív aurába. Azt gondolom, itt egy olyan ablakot nyitott ki az előterjesztő, illetve a kormánypárt, amely ablakon valamennyiünknek jó lesz kitekinteni. Sok pozitív indok és érv hangzott el ma a vitában és az előterjesztőtől is e törvény kapcsán, én megpróbálom azokat nem ismételni, de egy picit abból a perspektívából mégiscsak elemezni az előttünk fekvő törvénymódosít ást - a szimbolikával továbbmenve , hogy kinyitottunk egy ablakot, és az az ablak valójában milyen perspektívákat is nyithat meg számunkra, vidéki emberek számára a munkahelyteremtés, a piacszerzés és sok minden más vonatkozásában. Egyik kormánypárti hozz ászóló részéről sem hangzott el - óvatosan , hogy ez a törvény gyakorlatilag egy pozitív diszkrimináció a kistermelőkkel szemben. És erre volt szükség! Lehet, hogy ezt egy kormánypárti képviselőnek nem illik kimondani, mert akkor előjönnek olyanok, hogy a z EU mit szólna hozzá, hiszen egy kereskedelmi törvényt módosítunk, de én ellenzéki képviselőként hadd írjam pozitívumára és érdemére ennek a törvényjavaslatnak, hogy igenis, ez egy pozitív diszkrimináció a kistermelők érdekében, és ha valamire, akkor erre nagyon nagy szüksége volt ennek a rétegnek. A statisztikai felmérések szerint a kistermelők száma az elmúlt kétháromnégy évben folyamatosan csökkent. Ez egyszerűen a kiöregedéssel, a termelési kedv csökkenésével és sok minden mással magyarázható, sok ok a van ennek, de az biztos, hogy ez a törvény alkalmas arra, hogy visszafordítsa ezt a folyamatot. Én másfél éve ülök itt a parlamentben. Azt világosan látnunk kell, hogy amikor bármilyen gazdasági problémáról, nehézségről beszélünk, akkor valójában azoknak van egy közös eredője, ez a közös eredő pedig az, hogy a méretgazdaságosság fetisizálásával, arra való hivatkozással azt mondjuk, hogy verseny van, tessék versenyezni, tessék helytállni a versenyben. Ugyanakkor a méretgazdaságosság eleve aránytalan és tor z versenyfeltételeket teremt. Ezeket a torz versenyfeltételeket pedig egy termelői csoportnak csak olyan pozitív diszkriminálásával lehet megfordítani, amelyik még átsiklik a szabadkereskedelmi és a kereskedelmi torzításokra olyan nagyon figyelő Versenyhiv atal szűrőjén is. Én magam is családi gazdálkodó vagyok és kistermelői üzemem is van, ahol biotejtermékeket állítunk elő - amióta képviselő vagyok, ezt főleg a családom és a gyerekeim csinálják , és ott vagyunk a piacokon. Amikor a piacokon valami szabály talanságot láttunk, észleltünk, akkor írtunk a Versenyhivatalnak. Most nem a dolog érdemi részét akarom elmondani, de a Versenyhivatal azt írta vissza, az olyan kicsi lépték, hogy az nem tartozik az ő hatáskörébe. Tehát ezek a termelői piacok igenis kieste k a versenytörvény szabályai alól, és itt bárki bármit csinálhatott. Gondolok itt a nepperekre, a nagybanin vásárló “őstermelőkre” és sok mindenki másra. Ez a törvény abszolút alkalmas arra, hogy az egyenlő partnerek között biztosítsa a versenyfeltételeket . Nagyon fontos tehát a méretgazdaságosság kérdése. Itt olyan szinten kezdünk el a méretgazdaságosság figyelembevételével súlycsoportokat létrehozni - a sportból hozva példát , ahol egy nehézsúlyú bokszolót nem engedünk össze egy pehelysúlyúval. Nos, a pe helysúlyúak tudnak majd versenyezni ezen a termelői piacon.