Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. október 4 (116. szám) - A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - FONT SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1061 Három bizottság is tárgyalta a benyújtott javaslatomat. Innen is merítek akkor, amikor felmerültek kérdések, hogy ezzel az élelmiszerbiztonság feltételeit teljesítjüke, ha csak egy bejelentésre helyi termelői piacok megnyílatnak . Igen, a törvénytervezetem nem tér ki az egyébként az élelmiszerek forgalmazására vonatkozó, egyébként tavaly már éppen a kistermelői és a helybeni értékesítések miatt egyszerűsített élelmiszerbiztonsági feltételekre. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy az a helyi termelői piac, amelynek a megnyitására adok lehetőséget és a megnyitásának az egyszerűsített feltételeire adok lehetőséget, az rendszerint nem a szigorú jogszabályok betartásán alapul, és a piaci keresletet nem ez támasztja, hanem az a bizalom, ami ki szokott alakulni ezeken a hagyományos, kis piacokon az eladó és a leendő vevő között. Egyszerűen arról van szó, hogy ismerik a termelőt, megfoghatónak, kézzelfoghatónak látják, netán ismerik a termelés helyét, környezetét is, és azt is tudják róla, hog y rendszeresen jó minőségű kistermelői élelmiszert állít elő, és nem érdekli a vevőt az, hogy vajon a nagyüzemi rendszerekben rendszeresített HACCP nagyon szigorú élelmiszerbiztonsági feltételeket nem tartják be ezen kistermelői környezetekben általában - ez nem érdekli. Őt az érdekli, hogy a biztonsági garancia maga az, hogy ezeket az élelmiszereket az előállító is fogyasztja, hiszen innen van neki esetlegesen olyan tudása, hogy az így előállított élelmiszert és esetleges többletmennyiséget értékesíteni t udja a kis piacokon, tehát a bizalom nagyon fontos ebben az esetben. Tudjuk ennek a hangulati részét, hogy ezeken a kistermelői piacokon inkább ez dominál. Ezért - mint említettem - az élelmiszerbiztonsági feltételek betartatásra kerülnek, de természetese n a vevőt a termék minősége, különlegessége és a termelő, esetlegesen a gazda személye, annak ismerete sokkal inkább érdekli. Felmerültek olyan kérdések, hogy vajon a természetes személyeken kívül mások, netán társas vállalkozások is megjelenhetnek ezen a piacon, valamint hogy egyéb termékek az élelmiszereken kívül, mondjuk, kézművesipari termékek, szövetipari termékek, kerámiatermékek is megjelenhetneke majd ezen a piacon. Véleményem szerint nem, mégpedig azért, mert ezen termelők részére, mind a társas v állalkozások részére - elismerve, hogy ők is döntő többségében itt Magyarországon magyar élelmiszert állítanak elő , számukra jelenleg is nyitott az a piaci rendszer, ami bármelyik városban történő megjelenést lehetővé teszi, és ha netán olyan erősséggel rendelkeznek ezek a családi, társas vállalkozások, hogy tartósan tudnak biztosítani élelmiszert nagyobb bolti rendszereknek, akkor nyilvánvalóan a bolti, netán a szupermarketi értékesítésben is részt vehetnek. (14.00) Itt hangsúlyozni szeretné m, hogy a már létező és még az előző kormány alatt meghozott 52/2010. FVMrendeletben megfogalmazottak logikáját visszük tovább és egyszerűsítjük le, amikor is egyértelművé tesszük, hogy a természetes személyeknek szeretnénk kinyitni ezt a piacot; azon ter mészetes személyeknek, akik maguk által megtermelt élelmiszert, élelmiszeralapanyagot vagy maguk által begyűjtött élelmiszert vagy élelmiszeralapanyagot árusítanak, vagy ezen élelmiszeralapanyagok feldolgozott változatát szeretnék piacra, erre a most de finiálandó helyi termelői piacra eljuttatni. Nyilvánvalóan, mint említettem, a kézműipari termékeseknek is ez a lehetőség a jelenleg működő piacszabályozási rendszerben megvan, és élnek is ezzel a lehetőséggel, rengeteg kirakodóvásárt, hetipiacot látunk, a hol a hagyományos népi iparművészet keretébe sorolt termékek megjelenhetnek. Az előterjesztői szándékom nem erre irányul, hanem még egyszer hangsúlyozom: a természetes személyek által, maguk által termelt élelmiszerekre. Hogy itt megemlítsem, mert kérdéské nt felmerült bizottsági ülések alkalmával is, hogy mennyiben lehet garantálni azt, hogy a viszonteladók innen kikerüljenek, illetve hogy tényleg a termelők a maguk által termelt élelmiszert adják el: ez egy akut probléma. Jelenleg egy akut probléma, pontos an tudjuk, hogy például sajnos időnként az őstermelői kategóriába beférkőznek olyanok, akik igazából nem őstermelők, hanem árukereskedelemmel foglalkoznak, és megjelennek egyegy piacon.
