Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 21 (101. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
236 Az időm rettentően fogy, de még szeretném kiemelni az alvállalkozókra vonatkozó kérdéskört. Tisztelt Képviselőtársaim! Tudom, hogy a Fidesz ellenzéki pártként keményen ostorozta, és azért küzdött, hogy az a lvállalkozói hierarchiákat csökkentsük, zsugorítsuk, és amennyire lehet, garanciát és biztosítékot adjunk. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt, hogy a 25 százalékos alvállalkozó közös ajánlattevőnek minősül, ha ezt önmagában venném, azt mondanám, hogy ez szép. De a folytatással van a baj, azzal, hogy egyetemleges felelőssége van. Kérem gondolják ezt végig mindazok, akik azt mondják, hogy ez a kis- és középvállalkozásokat jobb helyzetbe hozza. Ha egy kis- vagy közepes vállalkozó egy nagyobb projektben 25 százalékot vállal egy munka elvégzéséből, hogyan fog tudni egyetemleges felelősséget vállalni esetlegesen az egész projekt kudarcáért? Ezt mindenképpen finomítani kell. Emellett nekem olyan gondjaim is vannak, hogy itt - ezt Kupcsok képviselő úr is említette vezérsz ónokként - belepiszkálnak a csődeljárásról és a felszámolásról szóló törvényjavaslatba. Nem vagyok biztos benne, mert nem vagyok jogász, de az, hogy kizárnak bizonyos bevételeket a rendszerből, nem merítie ki majd a csődbűntett kategóriáját mint vagyonelv onást. (12.40) Mert megpántlikáznak bizonyos bevételeket, tehát az általam ismert csődtörvény szerint egyfajta sorban állás van a hitelezők között, és az alvállalkozót mint ilyen különleges hitelezőt az a törvény még nem különbözteti meg, tehát mindenképpe n ott a folytatást, a jogharmonizációt el kéne végezni. És egy nagy ugrással hadd térjek ki: nekem szimpatikus, hogy a Közbeszerzések Tanácsára vonatkozóan átemelték a hatályos törvényből való gondolatokat, de ami nem elfogadható, hogy a kormány alá helyez ik azt a szervezetet - és ezzel megteremtik azt a lehetőséget, hogy a legnagyobb ajánlatkérő adja meg a játékszabályokat, meg még ellenőriz is. Tisztelt Képviselőtársaim! Mi ez, ha nem a mutyi, a klientúra és a haverok igényeinek kielégítése? Köszönöm szép en. (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Aradszki Andrásnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DR. ARADSZKI ANDRÁS , a KDNP képviselőc soportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban azt kell rögzítenem, hogy a közbeszerzés az államháztartás működtetésének egyik legfontosabb, formájában eljárásjogi, de tartalmi szempontbó l a közösségi források elosztásának fontos meghatározó eszköze és a közélet tisztaságának igen érzékeny indikátora. A közbeszerzési törvény szabályai az elmúlt évtizedben sok változáson estek át. A változások szinte minden esetben a gyorsabb, átláthatóbb, eredményesebb eljárást biztosító, a gazdasági igényekhez jól igazodó törvény megalkotásnak igényét fogalmazták meg. Elmondható, hogy ezek az igények nem teljesültek elfogadható szinten. Az előttünk levő új törvény tervezete reményeink szerint közelít az el várásokhoz, alkalmazása jogkövető magatartás esetén teljesíteni fogja az államháztartás megnövekedett és szigorúbb elvárásait. A 2003. évi CXXIX., közbeszerzésekről szóló törvény felülvizsgálata és új törvénnyel történő teljes felváltása kiváló példája ann ak, hogy Magyarország mint az Európai Unió tagállama, egyidejűleg tud megfelelni a uniós jog összetett szabályrendszerének, és ezen keretek között messzemenően érvényesíti a nemzeti szempontrendszernek megfelelő eljárási szabályokat, prioritásokat is. Az uniós értékhatárt elérő eljárásokra vonatkozó rendelkezések előkészítése során a kormány nem csupán az idevonatkozó közösségi jogi szabályozást, hanem az azzal összefüggő európai bírósági joggyakorlatot - szerződések megkötése és módosítása - és az Euró pai Bizottság értelmező
