Országgyűlési Napló - 2011. évi nyári rendkívüli ülésszak
2011. június 27 (104. szám) - Egyes választási törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP):
870 Egyébként pedig abban igaza van túl az elvi megközelítéseken képviselőtársamnak, mármint Karácsony úrnak, hogy fel kell készülni a váratlan helyzetekre is. Ha ad absurdum hirtelen lemond a parl ament fele, és ezzel elveszíti a határozatképességét, akkor általános választásokat kell tartani, amelyek ugyan időközieknek minősülnek abban az értelemben, hogy nem négyéves ciklusonként van, de általános választások vannak, és ebben az esetben kell érvén yes választ mondanunk arra, hogy hogyan működik a rendszer, függetlenül attól, hogy az egy speciális helyzet - nem tudom, figyelike , hogy úgy vannak időközi választások, hogy egyébként azok általános választások amúgy. Ezt a jogi helyzetet kezeli - absz urditás egyébként, mert szerintem nem készül lemondani a parlament több mint fele, de ki tudja, és ebben az esetben felborítjuk a valóban szükséges koherenciát, mert ugyan időközi választásnak minősülnek jogi értelemben, de általánosak (Az elnök a csengő m egkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , és ezt kezelni kell. Ezért fogadtam én ezt elvileg, és kérem, hogy majd valami kompromisszumos javaslatot tegyünk ebben az ügyben. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Lamperth Mónika képviselő asszony, kétperces. DR. LAMPE RTH MÓNIKA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Én azt helyesnek tartom, ha a jogalkotó megpróbál fölkészülni minden nem várt, egyébként esetleg abszurdnak gondolt helyzetre is, bár hozzáteszem: az, hogy senki nem megy el szavazni, nem életszerű, de hogy erre is fölkészül a jogi szöveg, az nem kifogásolható. Szeretnék visszatérni ehhez az azonos szabályok alapján vagy azonos feltételekkel szerzett mandátum kérdésére az időközi, illetve az általános választáson. Szerintem helyénvaló az a logika és annak a kritikája, amit Dúró Dóra itt megfogalmazott, hogy a választókerületek közötti, most már egyes esetben rendkívül nagy aránytalanság, aminek, már ennek a helyzetnek a felszámolására az Alkotmánybíróság is kötelezi az Országgyűlést, de itt mégsem erről van szó, hanem arról, hogy egy egyéni választókerületben időközi vagy általános választáson megszerzett mandátum szabályai között ilyen különbség legyen, az szerintünk sérti az egyenlő mandátum elvét. A teljesen precíz, azonos feltételek és pontosan a szavazatok és a választói akarat legprecízebb tükröződését megvalósító választási rendszer egyébként a tisztán listás, teljesen arányos választás lenne. De egy vegyes választási rendszerben, egyéni választókerületi rendszerben aránytalanságok természetes, hogy előfordulnak, mégis azt gondolom, hogy az, amikor az időközi választásokon más szabályok szerint szerzi meg valaki a mandátumot, mint az általános választáson, az szerintünk nem fér bele. Egyébként ezt elfogadja a kormányoldal is, mert e rre utalt Kósa Lajos, amikor azt mondta, hogy más megszövegezéssel, de mégis ezen elv mentén el tudják fogadni ezt a tartalmú kritikát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Puskás Tivadar képviselő úr, kétperces. DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP) : Köszönöm a szót. Nekem az a véleményem erről a kérdésről, hogy az időközi választások alkalmával is az a cél, hogy minél több embert kép viseljen az, aki megválasztódik. Tehát a 20 éves gyakorlatnak vagy a 20 éves tapasztalatnak ennek ellenére az az eredménye, hogy finoman fejezzem ki magam, teljesen fölösleges azt várni az időközi választásokon részvételi számban, mint amit egyébként várun k. Tehát úgy gondolom, hogy az eredményességet meg kell tartani, tehát ha 50 százaléknál többet elért valaki, akkor legyen képviselő, de az érvényességi határt nem érdemes megszabni semmiben, ugyanis akkor ott vagyunk, hogy csináltunk egy olyan szabályzato t, amit az
